A SAJT LÁBSZAGA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: rezeda
2016.12.03.

Olyan cuki a Sarka Kata, hogy amikor a hites urával szétmentek – vagy nem, vagy igen és talán mégis, esetleg mégsem, de aztán tényleg -, akkor rácsodálkozott a teliholdra, és kurvára meglepődött, hogy a vízért és a villanyért perkálni is kell, mondjuk. Jé. Annyira el volt varázsolva eddig, hogy azt sem tudta, mi a rosseb az a rezsi, a morfémát nem ismerte, nem is hallott róla, így annak permanens csökkenését sem tudta kiélvezni a jámbor bociszemeivel, amelyekkel oly bizakodva tekint a nagyvilágra, amit most föl kell fedeznie nagy munkákkal, hallatlan.

És ő lehengerlően sikeres üzletasszony is egyben, tisztára Rogán Ceci, aki barterbe’ tud helikofferezni, meg spórolásként a BÁV-ban vesz hétszázezres táskát a Toncsinak, hogy legyen mibe rakosgatni reggelente a parizeres zsömlét. Vagy a hamubasültet. Toncsi azt hitte, hogy a Ceci tényleg a BÁV-ban vette azt a tízóraihordót, mert az asszony mindig tréfálkozik vele, ezért mondta ő is, hogy fillérekbe’ van ez a borjúbőr, hozzávágták a zaciba’ szinte, csak épp azok nem foglalkoznak táskával. Ejj, ejj, huncut ez a Toncsi. Vagy hülye, nézőpont, netán filozófiai gusztus kérdése az egész.

A Cecinek egyébiránt kizárólag a takarítással akadnak gondjai – mert minden másra ott van a MasterCard -, alig is végez a porszívózással az egyik szobában, és már azt hiszi, hogy kész a leltár, amikor a semmiből odaterem neki egy másik. Azt is puccba teszi, és hipp-hopp, már megint van egy. Ceci megtörli izzadó homlokát, és lemondóan legyint, hogy ennek már sose lesz vége, mert aztán nyaraló is fölbukkan a ködből váratlanul, amit meg összejárnak a munkások a malteres bakancsaikkal, jajj. De csak megmossa a haját, és már indul is újabb táskáért a zaciba, mert jön a Jézus...

ITT OLVASHATÓ