ZÉRÓ ÖSSZEGŰ JÁTSZMA? - A VÁRÓLISTÁK HELYZETE AVAGY AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER TOLDOZGATÁSA 1.

KETTŐS MÉRCE BLOG
Vendégszerző: Nagy Gyöngyi
2016.11.05.

A nyár vége felé röppentek fel a hírek, hogy a várólisták újra növekedni fognak. Azóta más problémák kerültek előtérbe az egészségüggyel kapcsolatban (pl. betegbiztonság, béremelés, kancellária-rendszer stb.) De bármelyik kérdést vizsgáljuk alaposabban, arra jutunk, hogy csak egy összetett betegség tünetei, a gyógyuláshoz pedig nem elegendő a rendszer toldozgatása-foldozgatása. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk az egyes tüneteket okozó összefüggésekkel, most induló cikksorozatunk célja e válságtünetek szerkezetének, okainak feltárása - elsőként a várólistákat vesszük górcső alá.

A kormány korábbi intézkedései és ezek következményei

2015-ben a kormányzat a várólisták csökkentése érdekében hat milliárd forintos támogatásban részesítette az egészségügyi intézményeket. Ezzel az injekcióval párhuzamosan bevezetett néhány olyan szabályt is, amelyeknek célja egyfelől az volt, hogy a várólisták ne termelődjenek újra (a korábbi mértékben); másfelől igyekezett olyan garanciális szabályokat hozni, amelyek kulturált egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban a várólista-szabályozás alapvető részei.

Így pl. bevezetésre került az ún. 14 napos szabály, amelynek célja, hogy a daganatos megbetegedés gyanújával diagnosztikai (CT, MRI) ellátásra szoruló beteg ennyi időn belül meg is kapja ezt az ellátást. A szabályozás ma már azt is támogatja, hogy a betegek vándoroljanak a szolgáltatók között a várólisták csökkentése érdekében. Más kérdés, hogy a magyar betegek nem mobilak e tekintetben, a várólisták csökkentésének ez a módszere nem jár látványos eredménnyel.

A szabályozás terén tehát számos pozitív változás történt. Ez önmagában is kedvező fejlemény, még akkor is, ha a magyar egészségpolitika a jog szerepét túldimenzionálja, és olyankor is a szabályozástól várja a sikert, amikor nyilvánvaló, hogy a jog önmagában nem elégséges eszköz a kedvező változások előidézéséhez. De a várólisták terén még a szabályozás továbbfejlesztése is elképzelhető lehet: az ellátás teljes folyamatát lehetne a fenti 14 napos szabályhoz hasonlóan garanciális időkorlátokhoz kötni.

Összességében pedig az utóbbi időszakban valóban a várólisták hosszának csökkenéséről beszélhetünk, bár sok területen, elsősorban az ortopédia, diagnosztika területén még mindig nagyon hosszúak, az OECD-mezőny utolsó harmadába rangsorolandóak a várakozási idők; illetve nagyok a területi különbségek is - a betegek változatlanul elégedetlenek, joggal. Emellett a Szinapszis Kft. felmérése szerint a 14 napos szabály betartása a válaszadók közlése alapján az esetek 13%-ban nem valósult meg...

ITT OLVASHATÓ