Szerző: Ténytár
2016.11.24.
Mint minden meglepő választási eredmény után, arról szoktak beszélni, hogy a közvélemény-kutatás nem szakma, a méréseiket igazából a kukába lehet dobni stb. A kritikákat megfogalmazók csak egyetlen dolgot szoktat figyelmen kívül hagyni: a közvélemény-kutatás nem előrejelzés, hanem „csak” egy aktuális helyzetleírás abban a pillanatban, amikor a felmérés megtörténik. A közvélemény-kutatók úgymond kiterítik a lapjaikat, a következtetéseket pedig már mások vonják le.
Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint nem a közvélemény-kutatók hibáztak, amikor Hillary Clintont hozták ki az elnöki pozíció egyértelmű nyertesének, ha valaki hibázott, akkor azok az elemzők voltak, és a rájuk támaszkodó újságírók. „Én azt gondolom, hogy nem tévedtek a közvélemény-kutatók, országos szinten semmiképpen sem tévedtek. Az utolsó nap megjelent kutatások többsége Trump győzelmét vetítette előre, a megelőző napokban megjelent kutatások pedig döntetlen közeli eredményt mutattak. Ez hibahatáron belüli eredménynek számít – nyilatkozta Pulai a Hír TV-nek.
Nem tagadás, a Ténytár is felmérésekből kiindulva Clintont látta az esélyesebbnek, arra azért felhívtuk a figyelmet az amerikai választásról szóló blogunkban, hogy a vártnál jóval szorosabbá vált a verseny a következő amerikai elnök címéréért. Mint írtuk: „A legfrissebb prognózisban szinte már el is tűnt a két jelölt közötti különbség: a New York Times és a CBS televízió közös felmérése szerint 45-42 arányban Clinton vezet, de ez a hibahatáron belüli különbség”. Illetve arra is felhívtuk a figyelmet, hogy „a fenti számok ismertetése mellett azonban külön ki kell térni az amerikai választási rendszer sajátosságaira is. Az országos felméréseknek nincsen döntő jelentőségük, hiszen az elnököt nem közvetlenül, a választópolgárok többségének szavazatával választják, hanem közvetetten, a tagállamonként megválasztott elektorok”.
Emlékeztetőül: Clinton végül valóban több szavazatot szerzett, csak ez az amerikai választási rendszer szempontjából teljesen irreleváns tény. A legfontosabb tényező az volt, hogy Amerikában is megjelentek a rejtőzködő szavazók: „Az amerikai kutatók is belefutottak abba, amibe mi Magyarországon 2002-ben, hogy a választók egy része rejtőzködik. Ez ott nem volt szokásos jelenség, nagyon régóta működnek a demokratikus viszonyok, és a kutatásoknak is meg van a helye. Most viszont egy kívülről érkezett politikus jött, aki nem volt része az establishmentnek, és mindent felforgatott az ő megérkezése” – vélekedett Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research ügyvezetője...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.