Szerző: TAMÁSGÁSPÁRMIKLÓS
2016.11.09.
Amit az egész világhelyzetről gondolok az amerikai elnökválasztás tükrében, azt leírtam (még a múlt héten) a nemsokára megjelenő Magyar Narancsban, ezt elolvashatjátok holnap, itt nem foglalom össze.
Az nem baj, hogy Hillary Clinton vesztett. A baj az, hogy a létező liberális kapitalizmus ennyire volt képes: hogy ne legyen több, mint a kisebbik rossz, de azért nagyon, nagyon rossz. Bernie Sanders talán nyerhetett volna, de nem hagyták. (Erről lásd ezt a régi, ám érdekes cikket.)
Mint mindenki tudja és már el is mondta ma reggel, Donald Trump megválasztása egy sorozat része, a görögországi és spanyolországi baloldali szocialista kísérlet összeomlása, Anglia kilépése Európából, a szélsőjobboldal megerősödése Franciaországban és másutt, a közép-kelet-európai autoritárius rezsimek, „menekültválság”, Erdoğan, Putyin, Narendra Modi, stb., stb.: az etnicizmus győzelme mindenütt, a polgári liberális rendszerek bukása.
Nekünk most az antikapitalista baloldalon nem az a dolgunk, hogy avval hencegjünk: megmondtuk előre, hogy baj lesz; hiszen láttuk, hogy baj van.
Az a dolgunk ezekben a sötét időkben, hogy indokolatlan derűlátás nélkül, szerényen, lehetőleg nyugodtan, de kitartsunk elveink és kritikai módszereink mellett, folyamatosan fölülvizsgálva hagyományainkat és elméleti örökségünket. Szilárdan. A fölületes hétköznapi politizálás funkciója elenyészik.
Ne áltassuk magunkat: bár nem vagyunk liberálisok, a liberálisok veresége részben a mi vereségünk is, a fölvilágosodás gondolatának és gyakorlatának végleges fölbomlása a mi tragédiánk is, akármennyire szembenállunk a liberálisokkal...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.