2016. november 28., hétfő

SZERETTEM HAMUPIPŐKE MESÉJÉT, MÉGSEM LETTEM FÉRJHALÁSZ

POSZT ITT
Szerző: Karafiáth Orsolya
2016.11.28.

Az én gyermekkoromban még a videólejátszó is nagy csoda volt. Annak idején, általános iskolám alsó tagozatának vége felé is – ez úgy 1984-85-ben lehetett – csak diafilmen, illetve szupernyolcason (a szomszéd Dezsőéknek volt) tudtunk egy-egy mesét többször megnézni. Disney-mese, a legelső, amit láttam a Hófehérke volt. A házból Veráéknak lett videója, ezzel az egy mesefilmmel. Imádtuk, volt egy fél év, mikor minden délután megnéztük. Már kívülről tudtuk, de unni, nem untuk meg soha. Nos, tény és való, hogy nem vagyok a világ legkiegyensúlyozottabb embere, de nem hinném, hogy mindez ennek lenne köszönhető. Pedig az alapján, amiket az utóbbi években össze lehet olvasni a Disney-rajzfilmek káros hatásairól, az összes lelki nyomorom minimum ennek lenne betudható. 

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.