SIRALMAS LÁTLELET A MAGYAROK EGÉSZSÉGÉRŐL - MOST MINDEN KIDERÜL

NAPI.HU
Szerző: Szepesi Anita
2016.11.25.

Egy átlagos uniós polgár születésekor 81 életévre számíthat, de ha Magyarországon él, csak 76-ra. Magyarok vezetik a korai halálozási, a vastagbél és a tüdőrák halálozási statisztikákat, összességében a rákhalálozási listát, pedig folyton orvoshoz járnak - derül ki többek között az Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016 című OECD-jelentésből.

Az EU tagállamaiban a születéskor várható élettartam 1990 óta több mint 6 évvel, az akkori 74,2 évről 2014-re 80,9 évre emelkedett. Nyugat-Európában 8 évvel magasabb a várható élettartam, mint a legalacsonyabb számot produkáló közép- és kelet‑európai országokban. Nem csak a kontinens országai, de az egyes országokon belül is nagyok az egyenlőtlenségek a képzettebb, jobban kereső, valamint a hátrányosabb helyzetű lakosok között, főként azért, mert az egyes csoportok különböző mértékben vannak kitéve egészségügyi kockázatoknak, és nagyok az eltérések a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés terén is - írja az OECD szerdán kiadott jelentése.

Magyarországon az 1990-es nem egészen 70 évről 2014-re 76 évre növekedett a születéskor várható élettartam, amivel változatlanul az EU sereghajtói között állunk, Romániát, Litvániát, Bulgáriát és a legrosszabbul álló Lettországot másfél évvel megelőzve.

Íme egy nagyon szomorú első hely

Krónikus betegségek okozták 2013-ban 550 ezer 25-64 év közötti uniós polgár korai halálát, 3,4 millió aktív életév elvesztését okozva ezzel. A százezer lakosra jutó, nem fertőző betegségek miatt bekövetkező korai halálozás átlagos rátája az EU 28 országában 201 fő, a magyarországi adat ennek több mint a duplája, 411 fő, amivel vezetjük a listát. Magyarország után a sorban következik Bulgária 410 -es, Litvánia a harmadik 372-es rátával. A 411-es halálozási ráta összesen több mint 129 ezer, 100 ezer lakosra vetítve 2319 elvesztett életévet jelent.

EU-szerte a legtöbb korai halál 45-64 éves korban következik be, 2013-ban 508 ezer uniós polgár vesztette életét ebben az életkorban.

Iszunk, dohányzunk és túlsúlyosak vagyunk

Az dohányzás visszaszorítására tett erőfeszítések ellenére az EU országaiban élő öt
felnőttből egy napi rendszerességgel dohányzik, minden ötödik felnőtt legalább havonta egyszer túl sok alkoholt iszik, s minden hatodik túlsúlyos. A munkaerőpiac és az egészségi állapot szoros összefüggését mutatja, hogy az egy vagy két krónikus betegséggel élő 50-59 éves korosztályában a foglalkoztatási ráta alacsonyabb, mint a krónikus betegségektől menetes populációban. Ugyanez igaz a túlsúlyos, a dohányzó, és a nagyivó lakosságra is. A nagyivók munkaerő-piaci mutatói lényegesen rosszabbak a nem alkoholizálókénál.
Alkoholizálásban is sikerült egy kevésbé dicső élvonalbeli helyezésre szert tenni, a 15 év körüli magyar fiúkkal csak a litvánok képesek lépést tartani ivásban, az ugyanilyen korú lányokat pedig egyedül a dán lányok hagyják le az EU-28-as listán. Ehhez képest meglepő, hogy a szeszes italokat  mértéktelenül fogyasztó magyar felnőttek aránya még az uniós átlag felét sem éri el.

Dohányzásban mind a gyerekeknél, mind a felnőtteknél stabilan tartjuk pozícióinkat a legtöbbet dohányzó országok között.

A foglalkoztatottság egészségre gyakorolt hatása a mentális betegségek gyakoriságában is tetten érhető, az 50-59 év közötti súlyos depressziósok között kétszeres a munkaerőpiacról korán kiesők aránya...

ITT OLVASHATÓ