PÁPAI ÁLDÁS

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2016.11.05.

Ferenc pápát a menekültügy kapcsán eddig úgy ismertük meg, hogy a feltétlen és mindenkire kiterjedő befogadás híve. Ez nyilvánvalóan következett a krisztusi tanításokból, miszerint „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. Nem is lehetett ezzel elvileg baj, hiszen a katolikus világ fejétől ez és szerintem csakis ez volt az elvárható. Egy világi ember, különösen egy józan politikus azonban mindezt átengedte a valóságok és a lehetőségek szűrőjén és végén az jött ki, hogy bizony ez így nem járható út. Éppen ezért különösen érdekes volt Pápa Őszentsége szájából Malmőben hallani azt, hogy ő is másként gondolja a felebaráti szeretetet.

A pápa egy az újságíróknak adott interjújában, amikor azt kérdezték tőle, hogy miként vélekedik azokról az országokról, amelyek lezárják a határaikat a menekültek előtt, ezt válaszolta: "Elméletben nem zárhatjuk be szívünket egy menekült előtt, ….nem emberséges dolog bezárni a szívünket és a kapunkat előttük" …....Ugyanakkor a vezetőknek körültekintőknek kell lenniük: nyitottnak kell lenniük a befogadásra, de egyben azt is figyelembe kell venniük, hogyan képesek-e ellátni az ezzel járó feladatokat. Mert nemcsak fogadni kell egy menekültet, de integrálni is." Mindemellett hozzátette azt is, az országoknak be kell fogadnia menekülteket, ha 20-ra van lehetőségük, akkor annyit, ha többre, akkor többet fogadjanak be. 

Világosan látszik az, hogy a pápa a korábbi nyilatkozataival ellentétben egészen másként tekintett a menekültügy problémájára. Nem tudom, hogy mi áll emögött, de feltételezem, hogy ma már világosabban látja a migrációs válság későbbi valószínűsíthető következményeit. Talán beláthatta azt, hogy a muszlimok számolatlan befogadása eljuthat odáig, hogy Európa keresztény mivolta megkérdőjeleződhet és mellé, rosszabb esetben helyébe léphet a muszlim vallás. Ha erre gondolt, akkor szerintem jogos egy pápa részéről az aggodalom kifejezése a kereszténység iránt. Ha csak a 10 milliós Svédországot tekintjük, akkor az elmúlt évben befogadott 163 ezer fő is komoly átrendeződést eredményezett a vallási felekezetek összetételének tekintetében. Különösen akkor tekinthető ez jelentősnek, ha figyelembe vesszük azt, hogy Svédországban a becslések szerint csupán mintegy 150 ezer katolikus hívő van, ami a pápa szerint növekedett a bevándorlások nyomán. Ha pedig a távlatokat nézzük, akkor mindenképpen azzal kell számolnunk, hogy Svédországhoz hasonlóan más Uniós tagállamokban is számottevő befolyás vesztéssel kell számolnia a katolikus egyháznak. Tehát szerintem plauzibilis feltevés az, hogy Ferenc pápában a katolikus egyház felelős, és a távlatokban gondolkodó vezetője került fölénybe, ami most felülírta a korábbi nyilatkozatait.

Számunkra azonban fontos még a fenti kijelentések nemzetközi politikai megítélése is, hiszen az Unió még most sem oldotta meg a migránsügyet megnyugtatóan. Ferenc pápa állásfoglalása ugyanis erősíti azokat a véleményeket, miszerint a kötelező betelepítési kvóta tagállami méretekre való kiszabása nem járható út Nem gondolom, hogy az Unió vezetői a pápa szavait kötelező érvényűnek tekintik magukra nézve, de mindenképpen veszít az értékéből az a vélekedés, miszerint keresztényi kötelességünk befogadni minden menekültet. Ha maga a pápa nem így vélekedik erről, akkor nem tehet másként egyetlen Uniós vezető sem. Ezzel párhuzamosan erősödhet a kötelező kvótát ellenzők morális megítélése, ami azt eredményezheti, hogy a javaslataik győzhetnek ebben a vitában. Közéjük tartozik maga Orbán Viktor is, hazánk kormányfője, aki az elsők között volt a kötelező betelepítési kvóta kritizálásában...

ITT OLVASHATÓ