Szerző: Farkas György
2016.11.09.
Így persze egyre nagyobbnak látszanak ők is, alig fér fejük fölé már egy felettes én. Egyre fojtogatóbb a magányuk, amiből sokszor csak annyi látszik még, hogy a nép választottja már kordonok mögül kénytelen beszélni népéhez, testőrök védik házát, és minden léptét, amikor népe közé megy. A választott vezető élete tehát egyre nehezebb. Helikopterbe, magángépbe kell ülnie már akkor is, ha olyan egyszerű dolgot szeretne tenni, mint népe egyszerű gyermekei közül bárki, ha meg akar nézni egy meccset, el akar menni egy lagziba.
Két nép van
Minél nagyobb a baj, annál nagyobb a felelősség, és akit felruház a világ ezzel, annak már alig van esélye, hogy bármi érdemit is tudjon az őt körülvevő világról. Ő nem vár a kórházban, számára nincs várólista, nem ül metrón, nem nagyon érdekli, ha füstöl. Minek tenné sínre, amikor ott az autó, neki pedig nagy és szent céljai vannak. Az embereknek erre két reakciójuk van, gyűlölik vagy istenként imádják az embert, aki ugyan egykor közülük való volt, de hát hatalma lett. Az ember ott fent, az egyiknek már-már szent, a másiknak csak egyszerű gazember. Az egyiknek törvényszerű a hatalomvágya, a pénzéhsége, a másiknak törvénytelen. A nép, mint olyan, nincs is már. Két nép van.
A nép választott vezetőjének ez voltaképpen nem is számít, tőle fütyülhetnek rá. Ő fütyül a fütyülőkre, ott a magasban ez tényleg lényegtelennek tűnik, a sok fontos ügy mellett a népszerűség egy időre elhanyagolható kérdés. A hatalomban már tényleg magányos az ember, olyannyira, hogy a kordonon belül már egyáltalán nincs olyan, aki emlékeztetné, milyen is volt kordonbontó korában. Trump is készül az elnökségre, miközben tüntetnek ellene. A CNN közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak többsége sem örül Donald Trump győzelmének. Az amerikai hírtévé gyors felmérése szerint csak 27 százalék örült Trump győzelmének, 20 százalékot nyugtalanított, 36 százalékot megrémített az eredmény...
ITT OLVASHATÓ
Szilágyi Ákos: A populista - A politikai varázsmese morfológiája (pdf)
VálaszTörlés