ORBÁN DÖNTÖTT: A LETELEPEDÉSI KÖTVÉNY MARAD, ÉS AZ OSZTOGATÁS ELKEZDŐDHET

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: Trombitás Alfréd
2016.11.23.

Úgy tűnik, Orbán Viktor beletörődött abba, hogy egyelőre nem lesz alkotmánymódosítás, így az amúgy is lanyhulni látszó migránsellenes retorika helyett a nemzetgazdasági ügyekre összpontosít. Kétségtelenül, a huszonnegyedik órában jár, ha stratégiai fordulatra készül, hiszen jövőre már késő lenne a 2018-as választási kampányt áthangolni konkrét belpolitikai kérdésekre. Most a szükségest elegyíti a hasznossal, hiszen komoly fordulatra van szükség a munkaerőpiacon és a gazdaság szerkezetének átalakításában, ugyanakkor az ezzel járó béremelést és járulékcsökkentést kiválóan lehet majd kommunikálni a kampányban.

Orbán Viktor mindennél jobban ragaszkodik azokhoz a konstrukciókhoz, melyek gyorsan, nagy hatékonysággal termelnek pénzt a pártja környezetéhez tartozó köröknek. Ilyenek például az ellenzék által sokat támadott, ám továbbra is rengeteg közpénzt égető jegybanki alapítványok, az úgynevezett TAO-pénzek, melyek alkalmasak arra, hogy adómilliárdokat csoportosítsanak át egyéni érdekeknek megfelelően, és persze ide tartozik a letelepedési kötvények ügye is.

A Jobbik ugyan meghekkelte az alaptörvény módosítását, ezzel fontos fegyvertől fosztotta meg Orbán Viktort a nemzetközi politika színpadán, de a jelek szerint a miniszterelnök inkább beáldozza a migránsügyet a jól tejelő kötvények oltárán, ráadásul szeretné elkerülni, hogy úgy tűnjön, engedett a Jobbik zsarolásának. Ha elengedi a migránskérdést, akkor csöndben elismerte ugyan, hogy teljesen értelmetlen volt 20-30 milliárd forintot beleforgatni a hosszú, uszító kampányba, de új lapot nyithat a politikai kommunikációban azzal, ha béremelésekről és adókedvezményekről kezd beszélni a menekültek szapulása helyett.

Az is elképzelhető, hogy az uniós intézmények elleni kirohanásai is csillapodni fognak, hiszen jól tudja, a brüsszeli pénzekre a következő másfél esztendőben mindennél nagyobb szüksége lesz. Szakértők szerint a magyar költségvetésnek van egy 500 milliárd forint körüli mozgástere, vagyis ekkora összeget akár a cégeknél és a munkavállalóknál is hagyhat a kormány, mégsem fenyeget a fizetésképtelenség réme. Ha azonban ezt a tartalékot beáldozza a gazdasági tárca, akkor sokkal érzékenyebben érintenek bennünket a nemzetközi pénzügyi folyamatok, egy esetleges gazdasági válság pedig akár végzetes is lehet a kormány számára...

ITT OLVASHATÓ