NE CSAK JOGUK, DE LEHETŐSÉGÜK IS LEGYEN A KULTURÁLIS JAVAK ÉLVEZETÉRE

ÁTLÁTSZÓ - SZOCIO BLOG
Szerző: beckera
2016.11.11.

„Akadálymentesítés az előadó-művészet területein” címmel szakmai konferenciát szervezett a Pesti Magyar Színház, melyen érdekvédelmi szervezetek, fogyatékkal élők és a színházi dolgozók az akadálymentesítés lehetséges megoldásairól folytattak párbeszédet. A konferencia szervezőit, Zalán Jánost, a Magyar Színház igazgatóját, és Tóth Cecíliát, a színház audionarrátorát és társadalmi felelősségvállalási referensét kérdeztük az eseményről.

Szocio blog: Honnan jött az ötlet, és kinek a szervezésében valósult meg a konferencia? Mi a szervezők célja?

Tóth Cecília: A Pesti Magyar Színház a 2015/2016-os évadtól bevezette az audionarrációval és jelnyelvi tolmácsolással kísért előadásokat. Egy éve született meg az ötlet, hogy idén egy szakmai konferencia keretében az akadálymentesítéssel foglalkozó és érdekvédelmi szervezetekkel, az érintettekkel együtt gondolkodjunk a teendőkről, és osszuk meg egymással a tapasztalatainkat.

Zalán János: Amikor egy évvel ezelőtt elkezdtünk foglalkozni az akadálymentesítés lehetséges formáival a Pesti Magyar Színházban, már tudtam, hogy szeretnék egy konferenciát, ahol mindenki bemutatkozhat, aki ezen a területen dolgozik. Azt a célt tűztem ki, hogy segítsünk mindenkit, aki audionarrációval és színházi jelnyelvi tolmácsolással szeretne foglalkozni, hogy minél szélesebb körben elérhetővé váljon a kultúra a kihívással élők számára.

Szb: Hogyan került kapcsolatba az audionarrációval, és mit takar ez a kifejezés? Milyen kihívásokkal találkozik a munkája során?

TC: 2014-től kerültem kapcsolatba az audionárrációval, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kft. meghirdette az induló képzései között. A képzést 2015 márciusában fejeztem be, majd a 2015/2016-os évadtól a Pesti Magyar Színházhoz kerültem mint társadalmi felelősségvállalási referens.

A kifejezés jelentése igen egyszerű: az audionarráció egyfajta hangos leírás, hangleírás. Tehát a színpadon látható eseményeket írom le, amit a látássérültek egy applikáció segítségével élőben hallhatnak az előadás alatt. A munkám során sok-sok kihívással találkozom, de szerintem nem ez a fontos, és a kihívások motiválnak is. Nagyon fontosnak érzem a munkám. Amellett, hogy társadalom- és szemléletformáló szerepe is van az akadálymentesítésnek, a színház biztosítja a látássérültek számára az előadásokhoz való hozzáférést. Sőt, a 2015/16-os évad második felétől jelnyelvi tolmácsok kísérnek egyes előadásokat, hogy a siketek és nagyothallók számára is élvezhetővé váljanak a produkcióink.

Szb: Hol tart ma Magyarországon az akadálymentesítés, és egyáltalán, mit értsünk a kifejezés alatt?

ZJ: Komoly lemaradásaink vannak az európai országokhoz viszonyítva. A fizikai akadálymentesítést csak extra bevételek és pályázati források bevonásával tudják a színházak megvalósítani. Ez sokszor komoly átépítéseket jelent egy öreg épületen belül és kívül, de ehhez az intézmények jelenleg nem rendelkeznek többletforrással. Amiben mi előre tudunk lépni, az a szakmai feladatok újragondolása: az audionarráció és a színházi jelnyelvi tolmácsolás bevezetése, az oktatási, képzési rendszer újragondolása, a minőségbiztosítási szabályrendszer kidolgozása.

TC: Nálunk döbbenetesen rosszul áll a fizikai akadálymentesítés. Ma Magyarországon törvény teszi kötelezővé a közhasználatú épületek akadálymentesítését. Ennek 2004 végéig meg kellett volna valósulnia, de eddig csak az épületek 20 százalékánál történt meg. Az infokommunikációs akadálymentesítésre azonban sok-sok jó kezdeményezést láthattunk a konferencia keretében. Több szervezet biztosítja színházi előadásokhoz az audionarrációt, speciális feliratot vagy a jelnyelvi tolmácsolást. Találkozhattunk olyan szervezettel is, amely az autizmussal élő gyerekeknek tesz akadálymentessé előadásokat...

ITT OLVASHATÓ