MAGYARORSZÁG A ROSSZ SZÜLŐ

HELSINKI FIGYELŐ BLOG
Szerző: presshelsinki
2013.11.21.

Múlt pénteken konferenciát tartott az UNICEF és a Flamand Kormány Delegációja a gyermekbántalmazásról. A konferencián Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a menekült gyermekek magyarországi helyzetéről és az őket ért bántalmazásról beszélt. Véleménye a magyar állam felelőtlenségéről itt olvasható.

A Magyar Helsinki Bizottság független emberi jogi civil szervezet, amely főként a Magyarországra érkező menedékkérők, valamint a rendőri, hatósági visszaélések és erőszak áldozataink segítésével foglalkozik. A Helsinki Bizottság tehát nem gyermekjogi szervezet, de munkánk során sok gyermekkel is találkozunk, akik különböző súlyú erőszak, bántalmazás, visszaélés, abúzus áldozatai lettek.

A menekült gyerekek bántalmazását nem lehet elszigetelt problémaként kezelni. Az ő szenvedésük – legalábbis szenvedéseiknek egy része – annak a rendszerszintű problémának a következménye, amelyet a magyar kormány generált és tart életben mesterségesen. Azért ne legyen tévedés: a menekült gyerekek a helyzetükből adódóan, csak azért, mert menekültek és gyerekek (tehát 18 évnél fiatalabbak) már eleve rengeteget szenvednek, mire a magyar határig érnek.

Mielőtt felidézzük, mivel is kell szembenéznie a menekült gyerekeknek Magyarországon, érdemes felidézni Balog Zoltán emberminiszter Indexnek adott interjúját. Ebben állítása szerint szó szerint a miniszterelnököt idézte, mikor azt mondta: „hogy ha egy kísérő nélküli gyermek akar bejönni Magyarországra, akkor be kell engedni, és úgy kell vele bánni, mintha a sajátunk lenne”.

Az Eurostat statisztikái szerint a 2015-ben Európába érkező menedékkérők majd’ harmada volt gyerek, közülük pedig minden háromból kettő 13 éves vagy annál fiatalabb volt. A Magyarországon tavaly regisztrált menedékkérők közül 46 ezer volt gyerek, ennek hetede jött felnőtt kísérő nélkül. Az idei statisztikák szerint az év elejétől október végéig 1162 kísérő nélküli kiskorú adott be menedékkérelmet Magyarországon, közül pedig 112-en voltak 13 évesek vagy annál fiatalabbak. Látható tehát, hogy bár nagyságrendileg kevesebb menedékkérő gyermek érkezik Magyarországra, a számuk továbbra is nagy, tíz százalékuk pedig nagyon kicsi, vagyis rendkívül sérülékeny.

Magyarország a jogszabályok szintjén valóban úgy kezeli a gyermekek, mintha a sajátjai lennének. Az Alaptörvény és a menedékjogról szóló törvény letükrözi Magyarországnak az EU Alapjogi Chartája és az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szerinti nemzetközi kötelezettségeit. A gyerekek mindenek felett álló érdekét, megfelelő testi, lelki és fizikai fejlődéshez való jogát elsődlegesnek nevezi meg. A gyakorlat azonban igencsak gyakran tér el a jogszabályok szép frázisaitól...

ITT OLVASHATÓ