Szerző: Ténytár
2016.11.18.
Hová tűnnek a roma gyerekek az iskolákból?
A KSH adatai szerint Magyarországon a 15 és 64 év közötti romák 80 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ugyan ez az arány a nem romák közt 20 százalék. Gyakori a korai iskolaelhagyás is: a roma gyerekek 60 százaléka hagyja ott idő előtt az oktatási intézményeket. Ezzel számolva talán nem meglepő, hogy 100-ból mindössze egy roma szerez diplomát. A korábbihoz képest kétszer annyi roma egyetemista van, és ez még mindig csak 1,7 százalékot jelent.
Az Európai Bizottság (EB) áprilisban olyannyira „jónak” értékelte a kormány felzárkóztatási stratégiáját, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a romákat érintő iskolai szegregáció miatt. Meglehetősen aggályosnak találták, hogy a magyar jogszabályok és igazgatási gyakorlat következtében a roma gyerekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékosoknak szánt iskolákba, és jelentős hányaduk elkülönített oktatásban részesül. A tanulási képességet vizsgáló bizottságok ugyanis túl gyakran sorolják a roma gyerekeket a „sajátos nevelési igényűek” csoportjába, ahonnan külön iskolába, majd külön, kirekesztett helyzetbe kerülnek.
Ugyanakkor az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének tanácsadó bizottsága szeptemberi jelentésében kitér arra, hogy az utóbbi években történtek intézkedések annak megakadályozására, hogy a roma gyerekeket speciális iskolákban helyezzék el, és ezek eredményeként az iskolás gyerekek között 2,1 százalékról 1,5 százalékra csökkent azok aránya, akiket enyhén értelmi fogyatékosként tartanak számon.
Viszont a Bizottság nem annyira szívleli a magyar köznevelési törvényt, amely az egyházi fenntartóknak kiskapukat nyit a szegregált osztályok indítására. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény ugyan kimondja a szegregáció tilalmát, de van benne egy kivétel, melynek értelmében, kisebbségi vagy vallási alapon létesülhetnek szegregált iskolák, igaz csak akkor, ha a szülők is beleegyeznek. Így, vagy úgy, de 2004-ben a roma diákok 15 százaléka tanult szegregáltan, 2014-re már 20 százalékuk. Ennek negatív hatása például, hogy az elkülönített oktatás révén a romák nem fognak találkozni nem roma társaikkal, így erősítve a sztereotípiákat maguk és a többségi társadalom felé.
Az Európai Unió alapjogi ügynökségénél azt tartják aggályosnak, hogy 18 évről 16 évre csökkentették a tankötelezettségi korhatárt, így nőt a korai iskolaelhagyók aránya: 50 százalékkal több roma tartozik ebbe a csoportba, mint nem roma. Ez azért olyan nagy probléma, mert a roma gyerekek körében magas az évfolyamismétlők aránya, és sokuknak 16 éves korukig sem sikerül elvégezniük az általános iskola 8. osztályát, ez pedig mondani sem kell, súlyos hátrányba sodorja őket a munkaerőpiacon. Végzettség hiányában egyre jobban ki fognak szorulni a munkaerőpiacról, és közmunka csapdájába kerülnek...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.