KILÁTÁSTALAN HELYZETBEN A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2016.11.17.

Az egészségügy az az ágazat, amely továbbra sem a kormány sikersztorija: az orvosok elvándorlásán valamelyest segíthet a béremelés, de a körülmények ettől még változatlanok maradnak. Továbbra is él a hálapénz intézménye, jellemző a túlterheltség, a munkakörülmények pedig siralmasak, és az infrastruktúra is hiányos.

Míg az orvoselvándorlás az elmúlt évekhez képest minimálisan csökkent, addig az egészségügyi szakdolgozók egyre többen mennek el. A Kopint-Tárki felmérése szerint az összes magyar orvos legalább 10-12 százaléka dolgozik külföldön, de az aktívan gyógyítók között az arány 20 százalék felett lehet, közülük a legtöbben aneszteziológusok, belgyógyászok, sebészek és gyermekorvosok. Az idősebbek inkább maradnak: a Magyarországon dolgozó orvosok fele elmúlt már 50 éves. Kérdés az, hogy mi lesz, ha ők is nyugdíjba vonulnak: hová lesznek az utánpótlást jelentő fiatal orvosok? Visszajönnek-e Magyarországra?

Elvándorlás - nem csak a pénz miatt

Szeptember elsejétől a szakorvosok bére bruttó 107 ezerrel, jövő novembertől újabb 100 ezerrel növekszik, a rezidensek alapbére jövő novemberben 50 ezerrel, a szakdolgozóké pedig idén átlagosan 26,5 százalékkal, jövő novemberben, 2018-ban és 2019-ben további 8-8 százalékkal emelkedik.

Úgy tűnik, a béremelés mégsem elég az elvándorlás teljes megfékezéséhez. Az orvosokat ugyanis nemcsak a rendezett fizetés motiválja a külföldi munkavállalás során, hanem az ott tapasztalt körülmények is. A legtöbben az itthoni munkakörülmények miatt is választják a külföldi munkavégzést. Ott ugyanis élhetőbb körülményeket, jobb felszereltséget, a rezidensek pedig magasabb szintű oktatói odafigyelést kapnak, sőt a rendszer a hálapénz intézménye nélkül működik, és maximális ellátást kap a beteg...

ITT OLVASHATÓ