HOSSZÚ BOSSZÚ

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2016.11.15.

Már nem is tudtam, hogy mi hiányzik, hiszen olyan szép és boldog ez az ország, melyben mindenki szemben áll mindenkivel, hála Vezérünk ezirányú tehetségének, mert azt azért ismerjük el - olyan, amilyen, de ahhoz remekül ért, hogy embereket szembefordítson egymással.
Állítólag ez nála genetikai örökség, hajdan felmenője is kiemelkedőt alkotott e téren a kazahsztáni olajmezőkön, ahogy egy újságcikkben olvastam valahol.
Ha ez igaz, akkor most a sperma belső tulajdonságainak titkaiból került felszínre egy csepp, ez is előreviszi az emberiséget a világmindenség titkainak megismerése felé.
De vissza a témához, mely tulajdonképpen az lenne, hogy Hosszú Katinkának eszébe jutott Gyárfás Tamás, aki egyszer-kétszer nyilatkozott, és a nyilatkozatában azt állította, hogy minden rendben van a Szövetség és a világklasszis úszónő között
Ez természetesen nem igaz, hiszen ő úgy utálja Gyárfást, mint Petőfi eposzában Harangláb a kukoricagölödint, és ez akkor ez még a finomabbik változat.
Ennek oka pedig az, hogy nevezett úszószövetségi vezető állítólag azt mondta neki 2008-ban, hogy hagyja abba az úszást és vonuljon vissza, ami a mai helyzetet ismerve igen nagy kár lett volna.
És az se lett volna baj, ha nem a szövegkörnyezetből kiszakítva olvashatjuk Gyárfás felszólítását, gondolom, ez egy hosszú beszélgetés része volt.

De persze Horger Antal professzor is eltanácsolta József Attilát az egyetemről - sekély volt e kéj - akin aztán példás bosszút állt a költő, hiszen ő egész népét tanítja mind a mai napig - nem középiskolás fokon.
Hogy ez reménytelen vállalkozás.erről ő nem tehet...
Petőfi sem volt egy könnyű darab, nagypofájú volt, valamiért az volt a meggyőződése, hogy neki katonának kell lennie, holott fegyelmezetlen volt, a stokiján soha nem volt elvágólag az inge a gatyájával és állandóan ki volt gombolkozva, jóllehet az már akkoriban is főbenjáró volt - utálta is érte Mészáros Lázár.
Nem, nem Lázár, a mészáros, lett légyen bármennyi döglött nyúl is a rovásán, hanem a hadügyminiszter (akkor még volt had...) .
Maradt volna költő, most nem kellene törni a fejünket, hogy kardélre hányta-e a postáskisasszonyt Barguzinban, és szegény jó Szendrey Júliának sem kellett volna egy özvegyi fátyollal rohangálni fel-alá az országban, keresgélve a neves forradalmár fejfáját, mert lehet, az 1867-es rendszerváltás után ő lett volna a Költőszövetség elnöke, aki szép summát akasztott volna Ferenc József császárunkhoz és apostoli királyunkhoz írt költeményeinek gyűjteményes kiadása után - "Hej, mi a kő Szerbia, kend a Balkánon lakik itt lent?" - kiadja a Landerer és Heckenast, egészbőr (!) kötésben...
Az viszont cáfolhatatlan, hogy egyikük sem járt vissza seggberúgni megsértőjét, talán ez lehet a differencia egy sportember és egyéb lángeszek között...

ITT OLVASHATÓ