HOGY LEHET MEGMÉRGEZNI EGY EGÉSZ ORSZÁGOT?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
 - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2016.11.26.

Biztosan nem csak velem fordul elő, hogy úgy érzem, most orrba vert az élet. Nem személyes kis, vagy nagy csalódásokról beszélek, hanem olyasmiről, amit észre sem veszünk, mert benne vagyunk. Mint az a bizonyos béka, a lassan melegedő vízben.

Találkoztunk már nem egy és nem is tíz ilyen üzenettel de valahogy nem állt össze a kép valamiért. Talán egy utolsó darabka hiányzott. A számtalan jelzés, hogy de jó, amiért leírtuk ezt és leírtuk azt is, de ő nem meri megosztani. Mert figyelik, vagy talán nem figyelik, de szólt egy ismerős, hogy vigyázzon, veszélyes. Szólt egy másik ismerős, hogy nem kellene lájkolni. Nem kellene ilyesmit olvasni nyilvánosan. Ő annyira támogatna, de készpénzben, hogy ne maradjon nyoma. És megint szólt valaki valakinek, hogy ne osszon meg ilyesmit. Baj lehet. Baj lehet.

Kurvanagy baj van. Én nem tanultam meg félni Kádár alatt, mert kimaradtam abból a színdarabból. A fiatalok nem tanultak meg félni, mert demokráciába születtek. Gondoltam én. Kérdeztem a munkatársakat, barátokat: ti féltetek már? Régebben. Igen, Romániában felnőve megtanultak félni. Gyerekként meg kellett tanulniuk, hogy nem beszélhetnek magyarul az utcán. Veszélyes. Nem volt olyan rég. Fordult a kocka és fordult a világ. Romániában már nem kell félni, de Magyarországon igen. Erdélyi magyarként duplán is, mert ha egy erdélyi magyar nem ért egyet a Fidesz politikájával, az duplán áruló. Az büdös román lesz hirtelen a nemzettestvérből.

Mi itt, Magyarországon megtanultuk befogni a szánkat, eltitkolni a gondolatainkat, nem megbeszélni, nem megosztani, nem felvállalni. Romániában magyarul nem volt szabad megszólalni, Magyarországon a kormány ideológiájával szemben nem tanácsos megszólalni. Nem, nem csuknak börtönbe, csak elveszítheted az állásodat, utcára kerülhetsz, kirúghatnak az egyetemről, nem kapsz meg egy munkát. Ráadásul fertőzöl, mert árthatsz a szeretteidnek, barátaidnak, ismerőseidnek. Leprás lettél, ha nem vagy kormánypárti.

Veszély nélkül csak a főállású ellenzéki pártok tagjai lehetnek nyíltan (vagy látszólag) kormánykritikusak. Mindenki más számára veszélyes. Mindenki, aki nem külföldön él, aki ebben az országban próbál boldogulni, az kiszolgáltatott ennek a rendszernek. Olyan mértékben beleette magát a társadalomba a félelem, hogy én ilyet soha nem nem tapasztaltam és el sem tudtam volna képzelni.

Ha a Fidesz semmi más kárt nem tett volna, minthogy feléleszti, vagy létrehozza a félelem légkörét, már akkor is soha el nem évülő bűnt követett volna el. Ha mindent jól csinálna a kormány, ha működne a gazdaság, ha sikerült volna visszaszorítani a korrupciót, ha rendben lenne az egészségügy, működne a szociális háló, remek közoktatás lenne, de mégis jelen lenne a félelem, akkor már ez elég ok lenne arra, hogy gyűlöljem ezt a kormányt. Persze, ha működne minden, semmi szükség nem lenne félelmet generálni.

De semmi nem működik, csak ez a ragacsos rettegés, ami megfojt mindent. És mindig van önkéntes katona, aki minden ellenszolgáltatás nélkül, csak jószándékból szól. Szól neked, hogy ne olvasd ezt, ne mondd ki azt, ne oszd meg amazt. Vagy szól másnak, hogy olvastad, kimondtad, megosztottad. Lassan természetesnek vesszük, hogy vigyázni kell, észen kell lenni, virágnyelven, a sorok között, óvatosan. Vagy úgy sem. Az a jó, ha úgy sem. Az a jó, ha kussolunk...

ITT OLVASHATÓ