Szerző: csú - hvg.hu
2016.11.15.
...A Tárki kutatóinak elemzése szerint kimondható, hogy a magyar társadalom Európa szegényebbik feléhez tartozik, a gazdagok sincsenek annyira gazdagok, mint akár a környező országokéi, a középosztály gyenge és erőtlen, a polgárság a társadalom nagyon szűk rétegét teszi ki. A társadalom legszegényebb 60 százaléka nem képes a középosztályi életmintát követni. Az, hogy nincs erős középosztály, nem csak ennek a kormánynak a hibája, az előzőek sem tudták ezt a feladatot megoldani.
A vagyoni egyenlőtlenség a kutatók szerint nagyobb, mint a jövedelmi, a társadalomszerkezet eltorzult. A háztartások 50 százaléka ugyanis 7 millió forint alatti vagyonnal vagyontalannak számít. A középréteg - 7 és 70 millió közti vagyonnal - teszi ki a háztartások 45 százalékát. 3 milliárd forint feletti vagyonnal 150-200 háztartás rendelkezik. A vagyon döntő részét a lakóingatlanok teszik ki.
Szegénység: nem mindegy, mit nézünk
A szegénységet többféle számítással mérik. Az egyik a jövedelmi szegénységet nézi, ez alapján uniós viszonylatban nem olyan rossz a helyzet, az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyar szegények aránya kisebb az EU-s átlagnál: honfitársainknak "csak" 14,6 százaléka él jövedelmi szegénységben, az EU-s átlag 17,2 százalé.
Ha viszont az anyagi deprivációt nézzük, már más a kép. Ennél a mérőszámnál azt veszik figyelembe, hogy a háztartás képes-e a váratlan kiadásokat fedezni, el tud-e menni egy hétre nyaralni, tudja-e törleszteni a tartozásait, van-e pénze húsra, tudja-e otthonát megfelelően fűteni, megengedhet-e magának mosógépet, tévét, telefont, autót. Ha a válasz három kérdésre nem, akkor a háztartás anyagilag depriváltnak számít, ha még egy kérdésre nemmel válaszolnak, már súlyos depriváltságról lehet beszélni.
Ebben az összehasonlításban - szintén az Eurostat adatait nézve - Magyarország durván az uniós átlag alatt teljesít: 2015-ben a népesség 44 százalékát érintette a probléma - kicsit több mint a felénél súlyos a helyzet -, miközben az uniós átlag 19,5 százalék. Csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet. (Forrás: HVG.HU)
A vagyoni egyenlőtlenség a kutatók szerint nagyobb, mint a jövedelmi, a társadalomszerkezet eltorzult. A háztartások 50 százaléka ugyanis 7 millió forint alatti vagyonnal vagyontalannak számít. A középréteg - 7 és 70 millió közti vagyonnal - teszi ki a háztartások 45 százalékát. 3 milliárd forint feletti vagyonnal 150-200 háztartás rendelkezik. A vagyon döntő részét a lakóingatlanok teszik ki.
Szegénység: nem mindegy, mit nézünk
A szegénységet többféle számítással mérik. Az egyik a jövedelmi szegénységet nézi, ez alapján uniós viszonylatban nem olyan rossz a helyzet, az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyar szegények aránya kisebb az EU-s átlagnál: honfitársainknak "csak" 14,6 százaléka él jövedelmi szegénységben, az EU-s átlag 17,2 százalé.
Ha viszont az anyagi deprivációt nézzük, már más a kép. Ennél a mérőszámnál azt veszik figyelembe, hogy a háztartás képes-e a váratlan kiadásokat fedezni, el tud-e menni egy hétre nyaralni, tudja-e törleszteni a tartozásait, van-e pénze húsra, tudja-e otthonát megfelelően fűteni, megengedhet-e magának mosógépet, tévét, telefont, autót. Ha a válasz három kérdésre nem, akkor a háztartás anyagilag depriváltnak számít, ha még egy kérdésre nemmel válaszolnak, már súlyos depriváltságról lehet beszélni.
Ebben az összehasonlításban - szintén az Eurostat adatait nézve - Magyarország durván az uniós átlag alatt teljesít: 2015-ben a népesség 44 százalékát érintette a probléma - kicsit több mint a felénél súlyos a helyzet -, miközben az uniós átlag 19,5 százalék. Csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet. (Forrás: HVG.HU)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.