Szerző: Kovács Szilvia
2016.11.09.
Mindenki számára ismerős az a gyomorszorító érzés, ami egy vizsga, egy állásinterjú, vagy bármely feszült helyzet előtt jelentkezik. Azt is tudjuk, hogy komoly érzelmi megterhelés hatására egyes emberek többet (sokat) esznek, míg másoknak egy falat sem megy le a torkán. A táplálkozás minden fázisára hatással lehet érzelmi állapotunk!
Az étel maga is több, mint testünk táplálására szolgáló anyag. A táplálkozás a legelső és legelemibb kapcsolatunk a világgal. Még nem létezik az én és nem létezik a másik, de már van étel, az anyatej. Tudjuk, hogy az anyatej milyen jó hatással van a kisbaba testi fejlődésére, immunrendszerére, de legalább ilyen fontos az a hatás, amit a lelkére gyakorol. A „biztonságban vagyok” érzése, amit az első egy évben megtapasztalhat egy kicsi lény, egész életen át végigkíséri. Az étel és érzelmek a születésünk első pillanatától szorosan összekapcsolódik. Az anya-gyermek kapcsolatban fellépő zavarokhoz gyakran kapcsolódnak étkezési problémák: nem tud szopni, nem eszik eleget a kisbaba, extrém módon válogatós a kisgyermek (természetesen ezen tünetek hátterében egyéb, akár organikus okok is állhatnak). Nem csoda, ha a jó anyaságnak szinte feltételévé vált a jól táplált, gömbölyded csecsemő és kisgyermek. Veszélyes azonban egyenlőségjelet tenni a táplálás és a gondoskodás közé. Ha baba felsír, akkor megszoptatja az édesanya akkor is, ha esetleg csak fél-1 óra telt el a legutolsó szoptatás óta. A megközelítés humánus, vagy annak tűnik: ne éheztessük már azt a szegény gyermeket. Az elv azonban hibás. Egy baba nem csak akkor sír, ha éhes. Mivel mindösszesen két állapotot tud megkülönböztetni (jó és rossz), így minden esetben sír, amikor rossz, kellemetlen testi érzéseket él át. Ezek egyike valóban az éhség, de egy baba lehet álmos, fáradt, vagy éppen fájhat a hasa. Az igény szerinti gondozás azt jelenti, hogy azon a helyzeten próbál a szülő változtatni, ami a gyermek számára kellemetlen. Ha minden rossz érzést szoptatással szeretne megoldani egy édesanya, az megzavarja a gyermek fejlődését. Mivel a környezet nem jól jelzi vissza és nem megfelelően értelmezi a baba jelzéseit, nehezebben tanulja meg ő maga is differenciálni, felismerni és kifejezni azokat. Az ilyen anyai attitűd másik káros hatásának alapja egy egyszerű kondicionálás: a rossz közérzetre (bármi legyen is az oka) egyetlen megoldás létezik, az evés!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.