Szerző: B. Kiss Csaba
2016.11.04.
Könyves Kálmán és Álmos herceg tetszés szerint behelyettesíthető Szapolyaival és Dózsával, kuruccal és labanccal, Kádárral és Nagy Imrével, Orbán Viktorral és Gyurcsány Ferenccel.
„Hemzseg a trágár, obszcén kifejezésektől, gyalázza az egyházat” – így minősítette parlamenti interpellációjában a magyar politikatörténet emlékezetes alakja, Torgyán József 1996-ban Spiró György Vak Béla király című hangjátékát, amely az 1994-95-ben írt, de színpadon csak 2008-ban bemutatott Árpád-ház című drámából született. Torgyán doktor a „vérzékeny és naiv krónika” ősbemutatójakor már nem volt parlamenti képviselő, így nem is interpellálhatott ellene, ahogy a HOPPart Társulat mostani, legújabb előadása ellen sem, bár nem lehet kétségünk afelől, hogy lenne mit mondania.
Mindenesetre a magyar színház gondoskodott arról, hogy túl nagy visszhangja ne legyen a darabnak: az eredetileg mintegy hatvan szereplőt mozgató, nagyszínpadra szánt művet az ország talán két legkisebb színházi terében, a Shure Stúdióban és a Jurányi Ház kamaratermében sikerült bemutatni. Bár lehet, hogy így járt legjobban a politikai tartalmú művei miatt már nem egyszer kipécézett Spiró: az Árpád-ház egy nagyobb és ismertebb színházban borítékolhatóan kivívta volna a „nemzet- és egyházgyalázásra” mindig érzékeny hazafiak haragját.
Az Árpád-háziak uralkodása a magyar történelem aranykoraként él a nép emlékezetében, minek következtében az őket érő legkisebb kritika is szentségtörésnek számít. Pedig az a kor is csak ugyanolyan volt, mint a többi, a dicső királyok történetén végigtekintve pedig szinte egyetlen uralkodót sem találunk, aki ne küzdött volna meg valamelyik rokonával a trónért. Könyves Kálmán és testvére, Álmos herceg esete sem lóg ki a sorból, ahogy majd később Vak Béla fiai is egymás ellen ugrottak a Szent Korona megszerzéséért...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.