TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2016.11.07.
November 8-án választják meg az Egyesült Államok 45. elnökét: bár a közvélemény-kutatók Hillary Clintont látják az esélyesebbnek, az elmúlt héten Donald Trump, a republikánusok jelöltje közelebb tudott zárkózni ellenfeléhez, így jóval szorosabbá vált a verseny a következő amerikai elnök címéréért. Bár a felmérések szerint a magyarokat kevésbé hozta lázba a tengerentúli elnökválasztás, a Fidesz számára nagyon nem mindegy, hogy a Putyin politikáját dicsérő Trump, vagy a közép-európai orosz ambíciók letörésére igyekvő Clinton-adminisztráció fog hatalomhoz jutni.
Donald Trump a kampány során egyértelműen jelezte, hogyha ő nyerne, egyáltalán nem biztos, hogy például egy orosz támadás esetén automatikusan megvédené a NATO-tagállamokat. Ha csak ezt a külpolitikai szálat vizsgáljuk, nem lehet kérdéses, Magyarország számára, melyik jelölt győzelme lenne az előnyösebb.
Szoros a verseny
A közvélemény-kutatások szerint a demokraták elnökjelöltje, Hillary Clinton nagyon sokáig magabiztosan vezetett Donald Trump előtt. Az elmúlt héten újra fellángoló „email-botránynak” köszönthetően azonban a republikánusok jelöltje közelebb tudott zárkózni ellenfeléhez. Az amerikai közbeszédet uraló ügy lényege röviden, hogy Clinton külügyminisztersége idején magánszerveren keresztül folytatta hivatalos e-mailezéseit, mindenfajta nemzetbiztonsági szabályokat megszegve.
A botrány ellenére az országos felmérések még most is Clinton győzelmét jósolják, igaz, már jóval szorosabb versenyt várnak, mint pár hónappal ezelőtt. Hillary Clinton, a Pollster súlyozatlan, a közvélemény-kutatások eredményeit névértéken kezelő összesítése alapján 6,1 százalékkal, a Fivethirtyeight súlyozott, a közvélemény-kutatók mintavételi módszereit és az átlagtól való eltérését is figyelembe vevő átlaga szerint 3,1 százalékkal vezet Donald Trump előtt. A legfrissebb prognózisban szinte már el is tűnt a két jelölt közötti különbség: a New York Times és a CBS televízió közös felmérése szerint 45-42 arányban Clinton vezet, de ez a hibahatáron belüli különbség.
A fenti számok ismertetése mellett azonban külön ki kell térni az amerikai választási rendszer sajátosságaira is: az országos felméréseknek nincsen döntő jelentőségük, hiszen az elnököt nem közvetlenül, a választópolgárok többségének szavazatával választják, hanem közvetetten, a tagállamonként megválasztott elektorok. Léteznek hagyományosan republikánus és demokrata államok, amelyekben a jelölt személyétől függetlenül évtizedek óta ugyanarra a pártra szavaznak, illetve léteznek a „csatatérállamok”, amelyekben valóban a jelölt személye döntő. A választás, ahogy lenni szokott, ezekben a hintaállamokban fog eldőlni: annyi bizonyos, hogy Trumpnak van nehezebb dolga, mivel olyan területeken kell tudni fordítania, ahol inkább a demokraták szoktak győzedelmeskedni...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.