ALULJÁRÓ A POKOLBAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2016.11.08.

...Régen találkoztunk! Gyerekek? Az enyém? Elköltözött az anyjához. Igen, elváltunk egy éve. Eladtuk a lakást, minek akkora egy embernek. Hát nem? Jól is jött a pénz, bevallom, elég szűkösen jövök ki a fizetésemből. Nem, sajnos az a munkahelyem is megszűnt és ötven évesen már nem kellek sehová. Most feketén dolgozom egy vállalkozónak, de nem fizet valami sokat. Van ez így. Egyszer fenn, egyszer lenn. Most elköszönök, mert időre oda kell érnem, hirdettek a környéken egy jó kis kiadó lakást. Legközelebb tényleg beülhetnénk valahová egy kávéra.

Régen találkoztunk! Én? Hát nem jól. Lerokkantam, munkát nem találok, de nem is tudnék vállalni. Állni sem nagyon tudok. Orvoshoz? Nincs betegbiztosításom, az előző munkahelyemen feketén voltam…amúgy sem telik gyógyszerre. Lakás? Itt bérlek egyet a környéken. Na jó, nem lakás, hanem egy szoba, ketten béreljük egy ismerőssel. Így megvagyok, legalább fedél van a fejem felett. Nem könnyű az élet, de hamarosan megyek a felülvizsgálatra. Ha rokkantosítanak, meglesz a biztos megélhetésem.

Régen. Nem rokkantosítottak. Már nincs is olyan…nem vagyok jogosult a nyugdíjra a korom miatt, meg a szolgálati időm sincs meg. Ha így haladok, nem is lesz. Látod, hogy járni is alig tudok. Hogy menjek így közmunkára? Meg nem is adnak munkát, van elég erős, egészséges jelentkező. De így mihez kezdek? A 22 800 forint, amit kapok, semmire nem elég. A lábam is kifekélyesedett, nem akar gyógyulni. Egy ismerős garázsában húzom meg magam, ameddig megengedi. Milyen bűz? Én nem érzek semmit. Meghívhatnál egy kávéra…jó, megértem, hogy sietsz. Majd legközelebb.

Ismerjük egymást? Tényleg…régen volt. Csak fél éve? Többnek tűnt. Na, megyek…nem, sehová sem sietek. Jó, maradok. Csak üljünk le ide, a padkára. Nem nagyon akar megtartani a lábam. Téged se? Mi van veled? Tönkrement a vállalkozásod? Sajnálom. Ez a mankó? Autóbaleset? És most? Kilakoltattak? Az a rohadt hitel…szemét bankok. Tudom én, hogy megy ez. Nehéz. Na, megyek…időben oda kell érnem, hogy jó helyet találjak. Ne a huzatban kelljen…itt, az aluljáróban. Néha hoznak gyógyszert, teát is. Csak ez a hálózsák van? Kell papír is, az jól szigetel. Menjünk, most adok az enyémből. Holnap majd keresünk neked is. A szupermarket mögött, én is onnan szoktam. Persze, elférünk, majd összehúzzuk magunkat. Van nálad egy kis bor? Az jó…segít felejteni. Csak ne néznének úgy ránk, mint egy darab szarra. Csak azért, mert nekik jól megy…igyunk egy kortyot. Élni csak kell. Még nekünk is.

ITT OLVASHATÓ