ÁLLAMPOLGÁRI NEVELÉS 4. RÉSZ

ÁTLÁTSZÓ - OKTATÁS BLOG
Szerző: Szakács Andrea
2016.11.30.

Huszonöt évvel a rendszerváltás után is élénk vita zajlik arról, hogy mit kellett volna jobban, vagy éppen másként csinálni ahhoz, hogy a mai Magyarország versenyképesebb, gazdagabb és demokratikusabb legyen. Sorozatunk célja, hogy egy, a demokrácia jövőbeni fejlődését segítő gyakorlatot, az állampolgári nevelés témakörét járjuk körbe.  A negyedik részben áttekintjük az állampolgári nevelés magyar modelljét, az elmúlt évek magyarországi statisztikáit, illetve, hogy a hazai szabályozásban és az oktatási anyagokban miként fogalmazódik meg az állampolgári nevelés intézménye.

A magyarországi kutatások kimutatták, hogy a demokráciához való viszonyt az elfordulás, az elégedetlenség, a demokratikus rendszerrel való alacsony identifikáció, valamint a demokratikus részvétel alacsony szintje határozza meg a felnövekvő generációk körében.
A magyar főiskolások és egyetemisták körében bár már 2011 óta növekszik azok száma, akik a demokráciát minden más rendszernél jobbnak gondolják, a 2015-ben mért 47 százalékos arány csak azt jelenti, hogy utolértük a 2008-as adatokat.

Igaz, a rendszerszkeptikusok aránya – akik szerint az egyik rendszer olyan, mint a másik – szintén növekedett kissé, 28-ról 32 százalékra, ugyanakkor azok száma, akik a diktatúrát a demokrácia egyik lehetséges alternatívájaként tartják számon, igen csak látványosat esett 2011 óta.

A Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet által végzett felmérés szerint a 15 és 29 év közöttiek mindössze tizede önkénteskedik rendszeresen és háromnegyedük legfeljebb öt alkalommal végzett önkéntes tevékenységet. Az önkénteskedést a fiatalok az esetek 27,6 százalékában azért utasítják el, mert nem találkoznak nekik tetsző lehetőséggel. 2011-ben a felmérésben résztvevők 13,9 százaléka volt 2011-ben aktív tagja civil szervezetnek, illetve további 13 százalék számolt be arról, hogy korábban már volt tag ilyen típusú szervezetben.
A 18-29 év közötti korosztály 32.1 százaléka vett már részt civil szervezet által szervezett rendezvényen.

Mindazonáltal a nyugat-európai országokban is hasonló tendenciákkal néz szembe a társadalom. Németországban a 60-as és 70-es évek után ismét növekedni kezdett a politikai apátia, egyes elemezők szerint a politikai szocializációs folyamatok leépülnek, nehézen szólítja meg a jelenlegi intézményrendszer a fiatalokat, nem képes hatékonyan segíteni a politikai szocializációjukat, csökken az állampolgári részvétel és a civil aktivitás...

ITT OLVASHATÓ