ADÓK-KAPÓK

HUPPA BLOG
Szerző: Fábián András
2016.11.30.

Az egyik újságban érdekes fejtegetésre lettem figyelmes annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Idősek Tanácsa keddi ülésén bejelentette, hogy 1,6%-os lesz a nyugdíjemelés, és minden nyugdíjas kap egy 10 ezer forintos Erzsébet utalványt.

Azt boncolgatta a zsurnaliszta, hogy a nyugdíjasok számára ez az észbontó és a magyar költségvetést terhelő kiadás az adófizetők pénzéből kerül a nyugdíjasok feneketlen zsebébe. Épp csak azt nem tette hozzá, hogy mikor pusztulnak már el ezek a vén hülyék, mit rontják itt a levegőt és egyáltalán! Legyenek hálásak, hogy egyáltalán még élnek. Sok luxusnyugger! Miért nem maradnak a Bahamákon, vagy Floridában, amikor virágmintás ingeikben, és löttyedt lábaikra húzott rövidgatyóban elhúznak nyaralni? Csak szórják a sok pénzt. Az adófizetők pénzét!

Nem az első eset, amikor azt hallom, vagy olvasom, hogy a nyugdíjasok ingyenélők, a társadalom eltartottjai.Muszáj ehhez néhány gondolatot hozzáfűznöm.

Sokan, sokszor, sokféleképpen elmondták már, hogy a magyar nyugdíjrendszer a nyugdíjjárulékok befizetésén alapul, mindenki annak alapján kapja a nyugdíját, amennyi munkaidőt igazolni tud, s amennyi járulékot ez idő alatt ténylegesen befizetett. Ez aztán a megállapított nyugdíj összegét illetően elég nagy szóródást mutat, különösen mivel sem a rendszerváltás előtt, sem azt követően nem volt sem lehetőség, sem divat az öngondoskodás. Így az az érdekes helyzet is kialakulhatott, hogy a mindig anyagi jólétben élő magánvállalkozók, dívák és bonvivánok idős éveiket filléres nyugellátásból tengetik, mivel a járulék-befizetéseiket okosban, minimálbérre állították be.

Nyomorukról szóló történeteiket hallgatva nem mulasztok el könnyet hullatni és sajnálkozom. Van azonban, hogy azokra az időkre gondolok, amikor ők a legújabb Opel Recorddal szelték az M7-est a
Balatonra, oldalukon a csinibabával, úton a saját nyaralóba, míg alattam vígan zakatolt a vonat, másodosztályon, két gyerekkel a szakszervezeti üdülőbe, ahol négyen voltunk egy 10 négyzetméteres kis szobában, boldogan. WC, fürdő a folyosó végén, balra.

Ez a dolgoknak persze csupán az egyik oldala, nem is a legszebb, én tudom, hiszen mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Akinek kevesebb van, az mindig többre vágyik. Az irigyebbek meg folyton azt nézik, mi van a másik zsebében, s az miért több, mint az övé. A válasz pedig az, hogy nyilván érdemtelenül...

ITT OLVASHATÓ