Szerző: Márték Médiaelemző Műhely
2016.
A médiarendszer szerkezeti szintű átpolitizáltságaAz elmúlt évek legfontosabb és legveszélyesebb tendenciája a magyar médiarendszerben a nyíltan politikai kötődésű médiavállalkozások térnyerése. Ez a folyamat nem kizárólag a politikai jellegű médiumokat érinti; ezek esetében sajnos az akár szervezeti jellegű politikai kötődés sem újdonság, ami mégis új, az az érintett médiumok agresszív terjeszkedése; ennek legnyilvánvalóbb példája a Lánchíd Rádió. A szerkezeti szintű átpolitizáltság azért különösen veszélyes, mert a szórakoztató tartalmakat közlő médiumokra is kiterjed. Ez egyrészt korrupciós kockázatokat rejt, különösen az állami reklámbevételek átláthatatlan felhasználásával. Másrészt fontos mozgatója a politikailag elkötelezett médiabirodalmak gazdasági megerősödésének, a kereskedelmi bevételek átcsatornázásával a kifejezetten politikai jellegű médiumokhoz; például a Class FM az azonos tulajdonosi és reklámértékesítő háttéren keresztül finanszírozója lehet a Lánchíd Rádiónak és a Heti Válasznak. Harmadrészt politikai manipulációs lehetőségként is megjelenik, a szórakoztató tartalmak között és azokban elrejtve a közönség olyan részének elérésével, amelyre egyébként nem volna lehetőség; a Class FM híreinek súlyos kormánypárti elfogultságát a Médiatanács is megállapította. A folyamat egyáltalán nem ért a végéhez. A kereskedelmi televíziós piacon való pozíciószerzést (TV2) az állam jogalkotási eszközökkel – a reklámadó lebegtetésével – is megtámogatta.
Manipulált reklámpiac
A magyar médiapiac mérete, illetve a gazdasági válság reklámpiaci hatásai önmagukban is sérülékennyé teszik a médiarendszer finanszírozási alapjait. A bizonytalan gazdasági alapok minden esetben növelik a kormányzati befolyásolás kockázatát, és rontják a politikai és gazdasági érdekektől független, átfogó tájékoztatás esélyeit. A magyar médiarendszerben az elmúlt időszak egyik meghatározó médiapolitikai eszközévé vált a kormányzati hirdetések, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok reklámköltéseinek elosztása. Ez legnyilvánvalóbban a rádiós piacon hozott létre teljesen torz viszonyokat, ahol az egyes szereplők teljesítménye, hallgatottsága teljesen elvált a reklámbevételek nagyságától. Ez az országos kereskedelmi rádiós piacon jelentős mértékben hozzájárult egy politikailag támogatott szereplő (Advenio Zrt. – Class FM) monopóliumának kialakulásához. Az állami reklámköltések ráadásul a piaci reklámozók számára is üzenetértékűek: a kereskedelmi reklámok követik az állami reklámokat a preferált médiumokhoz. A gyenge reklámpiac és a torz reklámpiaci viszonyok mindezeken túl növelik az egyes médiumok kiszolgáltatottságát a piaci reklámozók irányában is..
ITT OLVASHATÓ
A egyoldalú tájékoztatás és egyetlen üzenet minél egyértelműbb és hangosabb megfogalmazása érdekében szinte egyetlen téma köré szerkesztette az állami média a népszavazás előtt három nappal közreadott hírműsorait. Témaszegénység, az alternatívák bemutatásának szándékos hiánya, előítéletes általánosítás, a vagy-vagy leegyszerűsített üzenete fogalmazódott meg a műsorokban.
VálaszTörlésElemzésünkben ezúttal az állami televízió 2016. szeptember 28-án, a Duna csatornáján 18:00 órakor, valamint az M1 19:30-kor sugárzott híradóit vizsgáltuk. Híradónak öltöztetett kampányműsorokat találtunk, amelyek nem információkat tartalmaztak, hanem egyoldalú eligazítást tartottak, egyetlen megoldást sulykoltak a tájékozódni az állami televízióból kívánó közönség számára
Szúrópróba 7. - Kampányhíradózás (pdf)
A közszolgálati médiaszolgáltatás egyik célja a Médiatörvény szerint a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, továbbá a műsorfolyam minden elemében minőségi műsorkészítés megvalósulása. A Közszolgálati Kódex kiegészíti még e követelményeket a sokoldalú, időszerű és megbízható tájékoztatás elvárásaival. Az augusztus 24-i szúrópróbán a kiegyensúlyozott tájékoztatást és a minőségi műsorkészítést keresve azonban ismét elbukott az állami hírcsatorna koraesti fél órás, valamint a fél nyolcas nagyhíradója. A közszolgálati médiaszolgáltató számára a törvényben és a „zsinórmértékül szolgáló” Közszolgálati Kódexben megfogalmazott követelmények megvalósításának mindegyike hagyott kívánnivalót maga után. A hírműsorok tájékoztatása nem volt pontos, alapos és tárgyilagos sem, a hírszolgáltatás pedig nem volt megbízhatónak és felelősnek mondható.
VálaszTörlésSzúrópróba 6.(pdf)
Tudta? Hírek helyett riogatást kap az állami híradóból
VálaszTörlésHáborús övezet
„Franciaország háborúban áll. A háború hosszú lesz, de meg fogjuk nyerni” – Francois Hollande francia elnök. „Az Iszlám Állam importálta a háborút Európába. Összehangolt, tulajdonképpen támadásnak minősíthető folyamat zajlik Európa ellen” – magyar szakértők. „A világ háborúban áll, mert elvesztette a békét” – Ferenc pápa beszéde Krakkóban. „Amikor háborúról beszélek, valódi háborúra gondolok, nem a vallások közötti háborúra. … Minden vallás békére vágyik, mások akarnak háborút.”
Mindezek a drámai mondatok alig húsz percen belül követték egymást az állami televízió tudósításaiban. Az állami televízió hírműsora egyre inkább afféle haditudósítás-sorozattá válik, melynek szerkesztői vezérfonalát az európai terrorcselekményekről szóló részletes beszámolók és a migrációval kapcsolatos összeállítások alkotják. A bevándorlókról készített tudósítások azt a benyomást keltik a nézőkben, mintha a frontvonal ott húzódna a magyarországi befogadó központokban, illetve a magyar-szerb határon, ahol néhány száz bebocsátásra váró migráns tartózkodik. A veszélyhelyzet ecsetelését ugyan árnyalja a hivatalos magyar álláspont tolmácsolása, miszerint az ország biztonsági helyzete stabil, de a híranyagok egy részében – manipulációs szándékkal, félrevezető tartalommal - folytatódik a tájékoztatásnak álcázott ijesztgetés.
Legújabb szúrópróbánk során, a július 27-én közzétett este 6 órai 26 perces és fél 8-kor kezdődött 55 perces hírműsorok figyelmes tanulmányozásakor ezt tapasztaltuk. A sporthírek nélkül számítva a kora esti kiadás bő harmadát, az estinek több mint a felét tették ki a terrorizmussal és a migrációval összefüggő híranyagok.
Szúrópróba 5. (pdf)
A Labdarúgó Európa Bajnokság a köztelevízió nagy menetelése: a futballközvetítés rengeteg nézőt vonz, a magyar csapat mérkőzései idején a nézettség meccsről meccsre rekordokat döntött. A több milliós közönségarány az M4 Sport csatornára volt igaz, a többi csatorna látogatottsága – az MTVA Sajtóosztályának közösségi oldalán megjelentett adatok szerint - az össznépi örömben is maradt olyan, mint korábban. Az M1 átlagos közönségaránya pl. 3,3 % volt a teljes lakosság körében a 2016. június 20-26. közötti héten, a 18.30 és 22.00 óra közötti főműsoridőben pedig 2,5 %. Ebből következik, hogy az esti híradók sem döntöttek nézőcsúcsot. Mint ahogy abban sem érzékeltünk változást, hogy a hírműsorok szerkesztésében továbbra sem a tárgyilagosság és kiegyensúlyozottság, hanem a kifinomult manipuláció volt a vezérfonal.
VálaszTörlésA vizsgált június 23-i 18 órai és 19.30-kor kezdődött Duna és M1 csatornákon közzétett híradókban legalábbis ezt tapasztaltuk.
Szúrópróba 4. (pdf)
A közszolgálati média rendeltetése, hogy a demokratikus tájékoztatatás, a közösségi viták lefolytatásának eszköze és fóruma legyen. Ennek akkor képes megfelelni, feladatát csak úgy tudja ellátni, ha eleget tesz a közmédia számára a médiatörvényben célként megfogalmazott követelményeknek, és a társadalom tagjait érdeklő, helyzetüket és mindennapi életüket befolyásoló eseményekről, tényekről, összefüggésekről és folyamatokról kiegyensúlyozottan, pontosan, alapos, tárgyilagosan, széles körűen és megbízhatóan tájékoztat.
VálaszTörlésAz április 27-én 18 órától és fél nyolctól sugárzott hírműsorokban a pontos, alapos, tárgyilagos, széles körű és megbízható tájékoztatást csak nyomokban tapasztaltuk.
Szúrópróba 2. (pdf)
Közhírek és kormányhírek
VálaszTörlésA médiatörvény minden tájékoztatást végző médiaszolgáltató számára kötelezettségként írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatást a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztató és hírműsorokban. A törvény a közszolgálati médiaszolgáltató számára célként jelöli meg azokat a követelményeket, amelyeknek a közszolgálati médiaszolgáltatásnak eleget kell tennie ezek a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, továbbá az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás. A közszolgálati médiaszolgáltatást jó ideje erős kritikák érik a sajtóban, számos esetben derült fény hírhamisításra, erősen manipulált hírtartalom közreadására. A kifogások között megjelent az egyoldalúság, az elfogultság, a kormánypolitikát népszerűsítő hírszerkesztési gyakorlat. Az elemzésben azt vizsgáltuk, hogy hogy miként érvényesültek a törvényi követelmények, mennyiben valósult meg a minőségi műsorkészítés a köztelevízió híradásaiban. Figyeltük emellett, hogy felfedezhetők-e manipulációs technikák pl. a témaválasztásban, a blokkok felépítésében, vagy propagandisztikus elemek – egyebek mellett – a nyelvhasználatban, a hírek képi és hangzó bemutatásánál.
Egy tetszőlegesen kiválasztott nap, 2016. március 30. 18 órai és 19.30-as hírműsorait elemeztük abból a szempontból, hogy miként valósul meg a kiegyensúlyozott, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás a köztelevízióban.
Szúrópróba 1. (pdf)
Bevált módszerek, új haverok
VálaszTörlés