Szerző: Ténytár
2016.11.14.
A Tárki kétévente adja ki Társadalmi Riport című szociológiai kiadványát, amely átfogó és naprakész képet ad a magyar társadalom állapotáról. Amennyiben Magyarország egy páciens volna, a kórkép sajnos nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve. Továbbra is rendkívül sokan élnek nyomorban, kilátástalan körülmények között. Erőtlen a magyar középosztály. Baj van az oktatással, az egészségüggyel, rendszerszintű korrupció épült ki, de tanulságosak a gazdaság szerkezetével foglalkozó fejezetek is. Az első részben a társadalmat érintő adatokat mutatjuk be.
Európa szegényebbik fele
A szegénység mérésére több fajta módszer létezik, ám mind a relatív szegénységi, mind az anyagi deprivációs mutató szerint csökkent valamelyes a nélkülözésben élők száma. A tanulmány szerint 2009-ben még a magyarországi népesség több mint fele, 53 százaléka élt valamilyen anyagi javaktól megfosztottan, ez 2015-re már 37 százalékra csökkent. A képet azonban árnyalja, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarország helye semmit sem változott, továbbra is csak Románia és Bulgária lakossága van rosszabb helyzetben.
Ki számít relatív szegénynek? Az, aki a relatív szegénységi küszöb alatt él, vagyis olyan háztartásban, ahol a jövedelem nem éri el az átlagjövedelem 60 százalékát.
Ki számít súlyosan depriváltnak? A statisztikákban súlyos nélkülözésnek számít az, ha valakire az alábbi kilenc tételből legalább három igaz: (1) nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni, (2) nem tud rendesen fűteni, (3) nincs pénze váratlan kiadásokra, (4) nem tud rendszeresen húst enni, (5) nincs pénze egy hét üdülésre (6), nincs autója, (7) nincs mosógépe (8) nincs tévéje, (9) nincs telefonja.
A válság elmúltával egész Európában, így Magyarországon is, jobbra fordult a szegénységek helyzete. Csakhogy ez nem szociálpolitikai beavatkozásnak köszönhető, hanem a gazdasági környezet kedvezőbbé válásának.
„A makrogazdasági mutatók 2015-ben már biztatóak voltak, az államháztartás és az eladósodás adatai pozitív irányba változtak, növekedésnek indult a foglalkoztatottság, gyakorlatilag nullára csökkent az infláció. Azt lehetett várni, hogy elindul egy csendesebb építkezés és megteremtődnek a feltételei annak, hogy a figyelem a stabilizáció után az intézményi reformokra terelődjék, s az ország szembenézzen az egészségügyi rendszer és az oktatási rendszer hatékonysági elveket szem előtt tartó reformjának kérdéseivel. Eddig azonban nem ez történt” – írják a kötet szerzői.
És valóban elmondható, hogy a gazdaság stabilizációját követően az ország vezetése még mindig egy olyan válság retorikát folytat, amely szerint az országot meg kell védeni a kommunisták, Gyurcsány, bankok, IMF, Daniel Cohn Bendit, USA, háttérhatalom, brüsszeli bürokraták, migránsok, Soros György közelgő veszedelemtől, így az olyan állami intézményrendszerek olajozottá tételére, mint az oktatás vagy egészségügy, egyszerűen nincs ideje a Nemzeti Együttműködés Rendszerének...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.