A KÜLFÖLDI BEILLESZKEDÉS LISTÁJA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Rita
2016.11.25.

Rita cukrászként dolgozik egy angliai szállodában, jelenleg a hetedik ott töltött hónapját tapossa, ennek minden szépségével és nehézségével együtt. A címben is említett listát elsősorban magának írta a beilleszkedést megkönnyítendő, de aztán kérésemre kicsit írt még hozzá magáról is. Engem speciel nagyon érdekelne, milyen is egy angliai hotelben cukrászként dolgozni, úgyhogy remélem, ez csak egy amolyan bemutatkozó poszt lesz. Következzen tehát Rita 10 (+1) pontja magának és immár nektek is.

„Huszonhét éves vagyok, három éve dolgozom cukrászként, ebből két évet egy ismert szállodaláncnál töltöttem Budapesten, igazi kiképzés volt. Komolyan, az itt megszerzett tapasztalatokat az élet szinte minden területén használni tudom, szerettem itt lenni.

Jó ideje tervezgettem már a külföldre költözést, főbb motivációim a „valami új”, kaland, angol és a pénz volt. Ugyan jó érzés volt a tudat, hogy nem kell menekülnöm itthonról, ha esetleg nem úgy jön ki a lépés, akkor van hova visszamenni. Szóval ugrottam, mégpedig Angliába (főleg a nyelv miatt).

Csak elkezdeni volt nehéz, utána felgyorsult az egész folyamat, az önéletrajzom elküldése után egy héttel már túl voltam Az Interjún és két hét múlva már azon kaptam magam, hogy megállapítom, nem kellett volna a télikabátot otthon hagyni. Mindez 2016 áprilisában történt.

A második dolog, amire rájöttem, hogy kicsit túlbecsültem az angolomat, a harmadik pedig, hogy van rémisztőbb annál, amikor nem érted meg az embereket, mégpedig az, amikor ők nem értik meg, amit te mondasz.

Tehát a második hétre már kezdtem nagyon furcsán érezni magam, ezért leültem tisztázni egy-két dolgot.

A masszív kétségbeesést megkönnyítendő, írtam egy listát (nevezhetjük szabályoknak is akár, de az annyira komoly), amiben összeszedem a legfontosabb gondolatokat, összegzéseket a jelenlegi helyzettel kapcsolatban.

(Az első két hetet a szálloda birtokán lévő meglehetősen rusztikus staffhouseban töltöttem, itt írtam ezt a listát is).

A szállodában cukrászként dolgozom, jelenleg visszafogottan lelkes vagyok, a beilleszkedés és a körülmények megszokása van folyamatban, tehát sziporkázó személyiségem még nem kimondottan kezdett el tombolni, részben az érdeklődés hiánya, részben a nyelvi korlátok miatt.

Ezek a dolgok egyébként nem keserítenek el, jelenleg ez így pont jó és derűs hangulatban telnek napjaim.

A kollégák kedvesek és segítőkészek beleértve a séfeket és a cukrászfőnökömet is, aki gyakran énekelget, illetve dúdolgat, valamint sűrűn motyog maga elé, de biztosít afelől, hogy minden okés, csak magához beszélt.

A helyi őrültek természetesen itt is megvannak, de legalább vidámság van a konyhán. Sok a spanyol, de van brazil, jamaicai, portugál, indiai és persze brit munkatárs is mindenféle beosztásban.

Rapszodikus kapcsolatom van egyelőre a helyi termékekkel, döbbenetes mennyire máshogy viselkedik, például a tejszín… Szinte külön posztot érdemelne.

Jöjjön hát a listám, előre szólok, hogy ezt elsősorban magamnak írtam (tehát a megszólítás is nekem szól) és elég szubjektív, de elképzelhető, hogy mást is érdekel, tehát ezért osztom meg.

Így kaptok egy merőkanállal a lelkivilágomból és remélem sikerül visszaadni a hozzáállásomat és a gondolkodásmódomat, anélkül, hogy okoskodásba fulladna a dolog...

ITT OLVASHATÓ