A FIDESZ ÁTVÁGTA AZ LMP-T AZ ÚJ ALKOTMÁNYBÍRÁK JELÖLÉSÉNÉL?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: NAVRALÁSZLÓ
2016.11.18.

Tegnap jelentette be a Fidesz frakcióvezetője, hogy a kormánypártok megegyezésre jutottak az LMP-vel négy új alkotmánybíró és a testület új elnökének megválasztásáról. A zöld pártra ellenzéki össztűz zúdult, gyakorlatilag kollaborációval vádolta őket az MSZP és a DK. Hadházy Ákos azzal védekezett, hogy független jogászok jelölésében sikerült megegyezni, akik megválasztásuk esetén nem a kormány aktuális érdekeit szolgálják majd ki. A jelöltek eddigi tevékenysége azt mutatja, valahol középen lehet az igazság.

Egy jól működő Alkotmánybíróságnak két ismérve van. Egyrészt sokszínű, amivel leképezi a társadalom világnézetének sokszínűségét. Minél többfajta érv és érték jelenik meg egy-egy testületen belüli vitában, annál nagyobb esély van arra, hogy a társadalom nagy része számára elfogadható ítélet születik. Másrészt autonóm emberekből áll, akik nem politikai számítások szerint, hanem jogi és lelkiismereti meggyőződésük szerint gyakorolják a hatásköreiket, elutasítva mind a kormánypárti, mind az ellenzéki direkt és indirekt befolyásolási kísérleteket.

A jelenleg tizenegy fővel működő Alkotmánybíróság igazából egyik feltételnek sem felel meg.
A hivatalban levő alkotmánybírók közül mindenkit a jelenlegi kormánypártok jelöltek a tisztségre, noha néhányuk a megszerzett szavazatok számából kiindulva ellenzéki támogatókat is maga mögött tudhatott. Ettől függetlenül árnyalatbeli különbségekkel ugyan, de egységesen konzervatív világnézetű minden jelenlegi alkotmánybíró, ami igen messze van a magyar társadalom sokszínűségétől.

Baloldali, liberális vagy zöld világnézetű alkotmánybíró véletlenül sincsen a testület tagjai között.
Ami a másik szempontot illeti: a tizenegy alkotmánybíróból ketten, Czine Ágnes és Stumpf István mutatnak rendszeres hajlandóságot arra, hogy a kormánypártok érdekeivel ellentétes döntéseket hozzanak, míg Sulyok Tamás és Szalay Péter csak időnként és puhán, de azért egyes ügyekben néha mernek szembemenni a Fidesz-KDNP hatalmi számításaival. A fennmaradó hét alkotmánybíróból Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária – még a látszatra sem adva, akár két héten belül is – egymással szöges ellentétben álló jogi érvelést is képesek szavazatukkal támogatni, ha a kormány érdekei úgy kívánják. Két alkotmánybíró, Salamon László és Varga Zs. András nagyritkán, tét nélküli ügyekben egy-egy különvéleménnyel megpróbálják demonstrálni az alkotmánybírói létezésük értelmét, de alapvetően és a legtöbb esetben a nettó politikai alapon működő Balsai-szárnnyal szavaznak együtt. Pokol Béla pedig Pokol Béla...

ITT OLVASHATÓ