Szerző: Tuareg
2016.10.16.
A lelki-értelmi NAGYKORÚAK tudják: diktatúrát csak UTCÁN lehet legyűrni. Úgy is mondhatom: a diktatúra mennyiségi kérdés. Ha többen vannak a váltás hívei, mint a maradásé, akkor a Hatalom erőszakszervei vagy átállnak, részben, egészben, országfüggő móka, vagy passziválják magukat, és megvárják, ki kit győz le. És biz ilyen szempontból a kamunépszavazás Orbánnak jött be: meg tudott mozdítani 3 milliónál több támogatót, míg mi maximum azzal büszkélkedhetünk, hogy otthonmaradt több mint 6 millió. Oké, papíron kétszer annyian vagyunk, csakhát a tényekhez hozzátartozik, hogy a nép fele akkor sem megy el semilyen népszavazásra, ha franciakrémesekkel telepakolt személyi helikoptert küldenek érte.
A szomorú helyzet az: Orbán mögött tömeg látszik, az ellenzék meg maximum hivatkozhat ilyesmire, de megmutatni nem tudja. A politikai aktivitásnak három szintje van. A legalapabb a teljes passzivitás: ki sem mozdulni, sem élőben, sem neten, sem sehogyan nem venni részt a közügyekben. Ennél jobb eggyel a szavazásokon való részvétel: egyóra az életből, öltözködés, odamenés, ikszelés, hazamenés. Az igazi aktivitás pedig az utcára menés: jelezni az otthonülőknek, meg persze a politikai ellenfeleknek: itt vagyok, vállalom az arcom, a tetteim. És mint mondtam, a nagykorúak tudják: diktatúrát UTCÁN lehet eltakarítani, sehogy máshogy. Ehhez meg tömeg kell, nagy, és főleg nagyobb, mint az ellenoldalé...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.