Szerző: T.A.
2016.10.31.
A kormányzati értékelés szerint ennyien még sohasem dolgoztak, történelmi mélységben a munkanélküliség, vagyis "a magyar reformok működnek" a foglalkoztatásban is. Vagy mégsem? Kutatói értékelés szerint a közmunkásokkal megszépítik az adatokat és több százalékkal javítják az amúgy kevésbé tetszetős számokat. A lecsupaszított értékek azt mutatják, veszélyben Orbán Viktor tíz év alatt létrehozandó egymillió új, adózó munkahelyről szóló fogadalma:
hat év alatt jó ha harmadánál jár...
...A kozmetikázás felemlegetése minduntalan visszatér, mert egyértelműnek látszik, hogy a most hivatkozott foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok csak úgy "jöhettek létre", hogy a közmunkásokat és a jelentős számban külföldön munkát vállalókat is a "rendes" dolgozók közé számítják. A TÁRKI nemrégiben megjelent Társadalmi Riport című kötetében Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet ügyvezető partnere is a különösen 2013 óta szárnyaló foglalkoztatási mutatók mögöttes okait kutatta, és rávilágított, hogy az adatokat három tényező is megszépítette: a közfoglalkoztatás bővülése, illetve a képzésen részt vevő közmunkások beszámítása, a külföldön dolgozók számának növekedése, valamint az adatfelvétel mintájának változása.
A közmunkások besorolása a foglalkoztatottak közé - még ha a KSH módszertanát nem is lehet vitatni -, azért torzít, mert a foglalkoztatási adatokat a munkaerőpiac autonóm folyamatai mellett az állam adminisztratív jellegű beavatkozása is befolyásolja. Leegyszerűsítve, a közmunka nem választás kérdése a többi foglalkozási lehetőség közül, hanem kényszer, mert különben elvész a segélye is az ezt visszautasító munkanélkülinek. Arról nem is beszélve, hogy állami forrásból fizetik ezt az értékteremtőnek aligha nevezhető foglalkoztatást.
A közmunkások nélkül számolt foglakoztatási adatokból kiderül, hogy a kormányzat által propagáltnál csak öt negyedévvel később, 2014-ben érte el a foglalkoztatás a válság előtti szintet. A foglalkoztatási ráta is 6-7 százalékkal kisebb lenne a hivatalos adatoknál, tehát becslés szerint jelenleg csupán 60 százaléknál járhatunk a múlt héten közölt 67,1 százalék helyett. A munkanélküliségi adatokat is korrigálni kellene, ha nem a foglalkoztatottak között számolják el a közmunkán lévőket. Ez azt eredményezné, hogy gyakorlatilag megduplázódna a hivatalos munkanélküliségi ráta, azaz a történelmi mélypontnak kikiáltott 4,9 százalék helyett valójában még mindig 10 százalék körül járnánk.
A külföldön foglalkoztatottak, de hazajáró, a magyarországi háztartásokhoz kötődő személyeket is a foglalkoztatottakhoz sorolja a statisztika. E réteg kivétele a foglalkoztatottak kategóriájából azért lenne indokolt, mert akkor valós képet lehetne alkotni a magyar foglalkoztatáspolitika sikerességéről. Az ingázók jelenlegi százezres létszámú csapatának kivétele a statisztikából a munkanélküliségi rátát nem, de a foglalkoztatási rátát újabb egy százalékkal rontaná...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.