TIED A VÁR, MIENK A LEKVÁR? - TÉRKÉPEN A BUDAI VÁRNEGYED FEJLESZTÉSEI

A K-MONITOR BLOGJA
Szerző: pite e
2016.10.14.

Fél évszázad legnagyobb műemléki felújítása. A Várkert Bazár volt a főpróba, most pedig kezdődhet az előadás. Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni. Ezekkel a nagy szavakkal látott neki a kormány a budai Várnegyed átszabásának. A miniszterelnöki ábránd megvalósítása, miszerint "az élő várra van szükségünk, ahol zajlik az élet", a Vatikán méretű, 50 hektáros történelmi helyszínen a mai viszonyok között valóban"szellemi kaland". A Vár egyszerre lenne a magyar kultúra "akropolisza", a "magyar állam önállóságának központja", idegenforgalmi fellendülést hozó beruházás, és maradna talán lakókörnyezet is. 

Térképes infovizualizáción mutatjuk be, hogyan keresi önmagát és épít magának otthont a magyar állam az ódon falak közt

A vízió még nem világos, de a lelkesedés töretlen: lépésről lépésre, milliárdos beruházásokkal elevenedik meg az elképzelt helyszín lovakkal, parkolóhelyekkel, a kordzakós akadémikusokat felváltó, gyorskávé helyett munka után a Szentháromság téren borozgató minisztériumi tisztviselőkkel és tágas reprezentatív terekkel állófogadások számára. Hogy ez otthonos környezet lesz-e a birtokba vevőknek, talán maguk sem tudják, de a Miniszterelnökség már épül, még ha a vártnál lassabban is. Az "élő vár" közben sokaknak máshogyan lett szimbolikus program, de abban még maguk az érintettek is biztosak lehetnek, hogy a műről az építészszakmánál sokkal kritikusabb ítélő, a történelem mond majd bírálatot.

"Olyan vállalkozás, melynek könyörtelen lektora a magyar nemzet lesz", fogalmazott realistán a miniszterelnök. A hatalom vagy megtelepszik régi-új székhelyén, vagy továbbáll onnan, ez pedig elválaszthatatlan attól, hogy a nemzet, annak egri, szombathelyi vagy éppen a várban élő tagjai sajátjuknak érzik-e az építő munkát. Valóban a "legpraktikusabb, legegyszerűbb és legolcsóbb", egyáltalán szükséges-e kilépni a város terébe a politika megszokott kulisszái mögül? Mire képes, hogyan viselkedik a beruházásokat irányító Miniszterelnökség, azaz a végrehajtó hatalom szuverenitásának teljes pompájában, a "nemzeti önállóság" szimbolikus helyén? És hogyan a térfoglalás segédcsapatai, az új politikai osztály (MNB, baráti vállalkozók, önkormányzati vezetők), akik szintén részt vesznek a Várnegyed "élővé" tételében. Nem kérdés, az ügy szimbolikusabb már nem is lehetne.

"Semmi titok nincs, minden nyilvános és transzparens" - mondta Lázár János. Utánanéztünk, és nem vagyunk elégedettek. A tervek költségvetési sorokon és sajtóanyagokban bontakoznak ki, sehol egy térkép, egy színes ábra arról, milyen lesz a Vár, sehol egy költségvetés, vagy bármiféle igyekezet a transzparens és részvételi tervezésre. A társadalmi testület tagjai lemondtak, csak a PR dübörög, ezért megpróbáltuk mi összeszedni, mi változik, és mennyi pénzből a budai Várnegyedben. Feltüntettük az MNB-alapítványok "értékmentő" ingatlanvásárlásait, és azokat a magánkezdeményezéseket, amelyek meghatározhatják a jövőben a Vár arculatát. A vendéglátóhelyek ugyanis már készülnek a "szezonra", de épül luxushotel is, a szálak ebben az esetben is az MNB-ig vezetnek. A közszájon forgó, (kizárólag az állami költésekre vonatkozó) 200 milliárdos keretösszeget korábban cáfolták, de azóta sem tudjuk, mennyi lesz a végösszeg. A Kormány még 2014-ben „Nemzeti Hauszmann-terv a budai Várnegyed megújításáért” címmel indította el az átfogó rekonstrukciós programot, melynek első, belátható ütemét hozzávetőleg 55-60 milliárd forintra becsülik. A második ütem 2019-2024 között valósul meg, erről azonban még semmit sem tudunk...

ITT OLVASHATÓ