A TANULÁS ÉS A SZEGÉNYSÉG

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L.Ritók Nóra
2016.10.23.

A hét egyik híre volt, amit aztán a sajtó jócskán felkapott, hogy a Gandhi Gimnáziumban tartott ünnepségen kormányzati szintről elhangzott: tanulással és kitartással lehet kijutni a szegénységből.

Nyilván (így kiragadva a mondatot) is elgondolkoztam rajta. Mert én ezt nem ilyen egyszerűen látom. Persze én is azt gondolom, a tanulás, a kitartó tanulás fontos az úton…. de azt is tudom, hogy ezen az úton hány sorompó csapódik le a szegénységben élő gyerekek előtt. Látom, milyen keveseknek sikerül ez, és ahhoz is mennyi minden kell, hogy valaki sikerrel elinduljon e felé. Érzékelem, mennyi tényező amortizálja le az iskola hatását, és azt is, sokakban nagyon nehéz motivációt felépíteni a tanuláshoz. Meg a kitartáshoz is.
És az a legnagyobb bajom, hogy így mondva, hogy” tanulással és kitartással lehet kijutni a szegénységből”, ez azt az üzenetet is hordozza, hogy ez csak és kizárólag az egyéntől függ. A gyerektől.

E szerint nyilván van, aki úgy dönt, hogy tanul, kitartóan, és az nem lesz szegény, más meg úgy dönt, hogy nem, hát magára vessen. Ő az oka a szegénységének, senki más. De ha így van, és ez tényleg csak ennyi, akkor valami nagy gond van ezzel az egésszel…. mert ki akarna szegény maradni? Miért ne akarnának kitörni az emberek a szegénységből? Ha ennyi az egész, hogy tanulj kitartóan, és ez tényleg átmenne, akkor nem növekedne a szegénységben élő gyerekek száma… még a hátrányos helyzet, meg a szegénységmutatók újradefiniálása ellenére sem.

Vannak már nekünk is sikeresen tanuló gyerekeink. Akik kitartóak. Azt, hogy ezzel ki tudnak-e törni a szegénységből, még nem merem állítani, azt azonban biztosan tudom, hogy támogatók nélkül idáig sem jutottak volna el. Nem jutott volna el a kitartása ellenére sem pl. a fiú a pannonhalmi bencésekig, vagy a másik sem Győrbe, az egyetemig, és ő sem, aki a sikeres érettségi után a fővárosba ment, ahol már nem a közmunkában, hanem biztonsági őrként dolgozhat. Igaz, munkásszálláson él, és támogatja az itthoniakat is, és nem látom még, hogy juthat majd előbbre, családhoz, lakáshoz, de azt tudom, segítség nélkül ez sem ment volna. A segítséget pedig nem a rendszer adta. Hanem a civilek...

ITT OLVASHATÓ