Szerző: ÉS
2016.10.28.
Ha ez nem lehetséges, és ha az újságíró egyszer csak arra ébred, hogy nem azt írta le, amit akart, akár csak valamit nem úgy írt le, ahogy azt komolyan gondolta, akkor helyesen teszi, ha más munka után néz. Az újságkiadás ebből adódóan vállalkozás, mégpedig normális esetben magánvállalkozás, finanszírozási értelemben a legtisztább magánvállalkozás kell, hogy legyen: őszinte és világosan megfogalmazott gondolatok szerkesztett állapotú megjelentetésére szakosodott vállalkozás, terméke az újság, fogyasztója az olvasó. Lapunk önállóságát lappiaci bevételei alapozzák meg: lapárbevétel, hirdetés és az internetes megjelenés díjbevételei. Azok az írások, amelyek az internetre kerülnek, ugyanolyan szövegek, amelyekért a nyomtatott lap olvasója természetesnek tartja, hogy fizet. Miért lennének más természetűek az interneten megjelenő írások? A cikkért a szerkesztőség honoráriumot fizet, szerkesztői munkát fizet, bérleti díjat, mindenféle rezsit, mindezek ellenértéke az a díj, amiért a cikk letölthető, elolvasható, nem beszélve további szolgáltatásokról, elsősorban is a visszamenőleg 2000-ig olvasható archívumról.
Olvasóink túlnyomó többsége hisz a piacgazdaságban, hisz abban, hogy a jövő akkor is a tiszta versenyhelyzetre épülő kapitalizmus, ha a mostani kormányzat minden erejével homályos központosításokra, ezzel együtt a nyilvánosság még szabad csatornáinak elzárására törekszik.
Az Élet és Irodalom szerkesztősége így fogja föl az újságírás és lapkiadás lényegét: másik lehetőség nincsen. Az ilyen-olyan apanázsokban, nemkülönben piacinak látszó, tartalmilag nagyon is irányított állami pénzekben nem hisz, olyannyira, hogy azokból nem is kér. Abban hisz, hogy az a szellemi érték, amelyet hétről hétre előállít, megvásárlásra érdemes. Abban is hisz, hogy a benne olvasható írások különösen fontosak olyan időben, amikor a kormányzat módszeresen építi le a demokratikus intézményrendszer elemeit.
Önkényeskedik saját polgáraival, és fölszámolni törekszik mindent, ami nem az ízlésének megfelelő. E kormányzati erőszakoskodás egyik ellenpontjának tartjuk lapunkat.
Léte és jövője attól függ, hogy lesz-e elegendő olvasója. Más nem tarthat bennünket életben. Arra kérünk mindenkit, hogy fogadja el: a lap internetes változata díjfizetős, már három éve. Az anyagok letöltése, majd megosztása jogszerűtlen, ezen túl a lapot magát károsítja, és vele együtt természetesen a lap összes olvasóját. Az nem komoly érv, hogy a cikk fontossága indokolja a megosztást. Ha annyira fontos, akkor ki kell fizetni!
Védjük meg értékeinket! Mi a lapot ajánljuk ehhez, legyen vásárlónk, fizessen elő az Élet és Irodalomra!
AZ ÉS MOSTANI SZÁMÁBAN EZEK A CIKKEK OLVASHATÓK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.