ÖSSZE-VISSZA BESZÉLT A KORMÁNY A KVÓTAREFERENDUM KAPCSÁN

TÉNYTÁR BLOG
Szerző: Ténytár
2016.10.13.

Az október 2-i népszavazás és az azt megelőző nyilatkozatok sok tanulsággal szolgáltak arról, hogy a Fidesz mennyire tartja magát korábbi kijelentéseihez. A kampány elején még fontos volt az 50 százalékos részvételi arány elérése, később már az is elég volt, ha a nemek kerülnek többségbe. Orbán 2008-ban még sokallta azt a pénzt, amit az akkori kormánypárt elköltött kampányra, most viszont azt mondta, hogy a 10 milliárdos kampányköltség akár két-háromszorosát is el lehetett volna költeni.

Érvényességi kérdések

Tudjuk már a végeredményt, és azt is, hogy nem számított az 50 százalékos érvényességi küszöb, amelyet egyébként annak idején maga a Fidesz emelt, hogy ellehetetlenítse az ellenzéket.

2013-ban Gulyás Gergely beszélt arról, hogy miért kell újra 50 százalékra emelni a küszöböt: „Ha bármely ügyben egy népszavazás nem érvényes, akkor a parlamentnél marad a döntés joga, miután az országgyűlését általában 60 százalék fölötti részvétellel választják meg, ezért nem egy túlzott kritérium, hogy legalább 50 százalék fölötti legyen a részvétel, ha a polgárok egy-egy döntés jogát visszaveszik az országgyűléstől”.

A kampány elején még tartották magukat valamennyire ehhez a kritériumhoz, hiszen Orbán Viktor is arról beszélt, hogy „a népszavazás eredménye határozza meg, hogy milyen irányban indulunk tovább. (...) Ha eredményes, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, mintha satnyább”.

A Katolikus Rádiónak adott interjújában már kicsit árnyaltabban fogalmazott, és arról beszélt, hogy a népszavazás érvényességének van ugyan jelentősége, ám ez a jelentőség inkább érzelmi. Ez egybecsengett Rogán nyilatkozataival, aki arról beszélt, hogy nem akkora baj, ha nem jön össze az érvényesség a referendumon.

Aztán az október 2-i dátumhoz közeledve az érvényesség teljesen elvesztette jelentőségét. Orbán Viktor kijelentette, hogy az érvényességtől függetlenül jogszabályt fog alkotni arról, hogy EU-s döntéssel ne lehessen menekülteket telepíteni Magyarországra. Ahogy a miniszterelnök mondta: „Egy feltétele van ennek, hogy több legyen a nem, mint az igen”.

Miután tényleg csak az a feltétel teljesült, és nem sikerült elérni az 50 százalékot, mintha mi sem történt volna, Orbán tartott egy sajtótájékoztatót, amelyen újságírók persze nem vehettek részt.

A kormány diadalként élte meg a referendumot. Még ha bukta is volt számukra, úgy látták, hogy „tízből 9 ember Magyarország mellett, Magyarország önálló döntési joga mellett szavazott”.

Semjén Zsolt is arról beszélt, hogy „a kormány megkapta a politikai felhatalmazást, hogy Magyarországot megvédje Brüsszelben és minden helyszínen a kötelező betelepítési kvótától”.

Így hát nincs más választás, Alaptörvény-módosítási javaslatot kell benyújtani a parlamentnek, hiszen közjogi döntéssel kell felruházni az emberek akaratát, valamint Brüsszelben is érvényt kell szerezni a népszavazási eredménynek.

A szavazás eredményeit ismerve a Fidesznek 3 millió 282 ezer ember akarata a 8 millió 261 ezer szavazásra jogosult közül jelenti a népakaratot. Nem számít, hogy október másodikán 10-ből csak 4 ember szavazott nemmel.

Persze megtalálták a maguk mércéjét, ami mellett ez az eredmény jónak tűnhet: Orbán Viktor beszédében ugyanis a „nem” szavazatokat ahhoz hasonlította, hogy mennyien szavaztak 2003-ban az EU-s csatlakozásra...

ITT OLVASHATÓ