Szerző: Benderik
2016.10.10.
Előrebocsátom, régen nem olvastam Népszabadságot így tartalmát sem tudom megítélni, az utóbbi években milyen volt. (Egy időben egész jó, arra emlékszem. De persze az emlékek az elmének kamrájába valók, nem drága nyomdába, így nem tudom, mostanság tisztán minőségileg érdemes lenne-e a túlélésre.) Ahogy azt se, lenne-e benne annyi potenciál, hogy egy értő tulajdonos kezében -- önmagában vagy egyéb, politikai célokkal kapcsolva megérje tovább vinni.
Ha ilyen nincs, hát akkor a kinyírás nyilvánvaló politikai jellege és sötét módja ellenére nincs vele mit tenni.
Ám ha lenne, úgy egy egy tippként elmondom, mit tennék vele, ha én lennék azon lény, akinek megérné átvenni. Vagy akinek elszámolnivalója van valakivel, aki megszüntette.
***
A gondolat alapja az, hogy nemtelen eszközöket használó partnerrel szemben az egyik leghatékonyabb stratégia, ha saját fegyverével ütünk vissza.
Nem csak mert finomkodással mintha tálcán, megsütve kínálnánk fel magunkat krumplisalátával, hanem mert a saját fegyverrel gecizés általában idegesítőbb bármi más fegyvernemnél. Lelki dolog ez, talán mert támadónk pont arra rezonál, így ügyesen adagolva szétrázható vele. Márpedig az ellenfél idegessége nem csupán szép látvány, de a legjobb módja, hogy aztán hibázzon.
***
És akkor először nézzük az ellenfél módszerét:
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.