MAGYARORSZÁG DOBOGÓS HELYEKEN AZ EURÓPAI CSALÁS ELLENI HIVATAL , AZ OLAF FEKETELISTÁJÁN

ÁTLÁTSZÓ  BLOG
Szerző: Dr. Dezséri Kálmán
2016.10.11.

Az elmúlt hónapok során egyre nagyobb számban kerültek nyilvánosságra kormányzathoz köthető személyekkel kapcsolatban olyan gyanús esetek, mint pl. a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat irányította HÍD-program, amelyekben az európai uniós pénzügyi források szabálytalan felhasználása feltételezhető vagy bizonyítható. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban a magyar közvélemény egyre szélesebb köre ismerte meg az Európai Unió egyik szakintézményének, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak a nevét – az OLAF-ot. A kérdés már az, hogy a Hivatal magyarországi ismertségének növekedése egyoldalú-e, vagy a másik oldalt nézve a Hivatalon belül hazánk ismertsége hasonló-e? A Hivatal elmúlt két éves jelentése azt mutatja, hogy Magyarország hírhedtsége jelentős és ráadásul még növekvő is.

Az OLAF olyan ügyekben folytat vizsgálatot, amelyek esetében az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok fordultak elő, elsősorban az EU tagországokban, de akár a világ más országával összefüggésben is (pl. a fejlesztési segélyek felhasználása, vámcsalások, stb.). Ezek a vizsgálatok a legtöbbször egy-egy bejelentés nyomán kezdődnek el, s bár az elmúlt évek során csökkent a vizsgálatok teljes befejezéséig tartó időszak, de ezek még így is átlagosan 27-28 hónap hosszúak.

A legtöbb vizsgálat a strukturális és szociális alapok, valamint a fejlesztési segélyek felhasználást érinti. Az OLAF szakemberei a bejelentéseket – elsősorban a joghatóságot, de más egyéb kritériumot is tekintő – értékeléssel kezdik, s ennek alapján döntenek az ügy elutasításáról vagy vizsgálati szakaszba kerüléséről. A vizsgálatok lefolytatása után a Hivatal ajánlásokat ad a nemzeti hatóságoknak a további teendőkkel kapcsolatban. A tagországoknak 2013. óta kötelességük jelenteni a Hivatalnak azokat a lépéseket és intézkedéseket, amelyeket az ajánlásokkal összefüggésben tettek.

A Hivatal csak az EU tagországokkal összefüggésben 2015-ben összesen 380 bejelentést kapott, amelyek közül 65 közintézménytől és 315 magánszemélytől származott. A Hivatal az egyes tagországok csalás elleni politikai elkötelezettségének komolyságát azon is méri, hogy milyen számban és arányban érkeznek a bejelentések az országok hivatalos intézményeitől.

Tavaly Magyarországról 21 bejelentés érkezett, amelyek közül csak egy esetében volt közintézmény a bejelentő és 20 esetben pedig magánszemély. Ezzel a 21 bejelentéssel az EU tagországok között a 7. helyre kerültünk. Ugyanígy az elmúlt év során a Hivatal az EU tagországokban összesen 159 vizsgálatot folytatott olyan pénzösszegekkel kapcsolatban, amelyeket az EU biztosított és a különböző szintű nemzeti hatóságok kezeltek. Magyarország 17 ilyen üggyel Románia és Bulgária után – 2014. évi sorrendhez hasonlóan – a harmadik helyen áll, s a 14 javaslattal lezárt üggyel viszont már a második helyre került...

ITT OLVASHATÓ