Szerző: Mráz Attila
2016.10.01.
Az egyházi jogállás politikai kontrollja lehetetlenné teszi, hogy a szabályozás vesztesei – az egyházi státuszoktól megfosztott szervezetek – szabadon gyakorolhassák egyesülési jogukat, vallásszabadságukat; ez pedig a jogfosztott szerveződések hátrányos megkülönböztetését eredményezi. Az állam befurakodása az egyházi szektorba körülírja az utóbbi határait, és egyeseket indokolatlanul kirekeszt a szektorból, az egyházi jogállással járó jogokból és kiváltságokból.
Az egyházak kitartó hallgatása, széleskörű kihátrálása a népszavazási kérdés körüli lelkiismereti vitákból, vagy egyenesen a kormány által ontott, zengzetes "NEM" mögé történő széleskörű beállása azonban intő jelei annak, hogy az egyháztörvény nem csak az új szabályozás veszteseit, hanem – sokkal kevésbé közvetlen és nyilvánvaló módon – a nyerteseket is korlátozza.
Ahol ugyanis az egyházi státusz politikai kegy, ott az e kegyben részesülő egyházak sem élhetik meg lelkiismereti, vallási meggyőződéseiket teljes szabadsággal.
A nyertesek korlátai elsőre nem nyilvánvalóak. Elvégre ők azok, akiknek a befolyása a közoktatásban egyre csak növekszik, és akik a bőkezű állami egyháztámogatások és egyházi adókedvezmények mellett még az SZJA egyházi 1%-ára is számíthatnak. De – ismét a sajtó példájából – tudjuk, hogy ahová az állam beteszi a lábát, ott beindul az öncenzúra lassú, lépésenként alig látható, a távlatból visszatekintve azonban már világosan kirajzolódó folyamata. Ez a folyamat sajnos akkor is beindul és halad a maga útján, ha olyan szerveződéseket érint, amelyek tagjai jóhiszeműen, legjobb tudásuk és elköteleződésük mellett, őszinte hitbeli meggyőződésükre támaszkodva végzik munkájukat egy közösség érdekében. Az öncenzúra működési mechanizmusa ugyanis alattomos: nem elsősorban az egyén, hanem az intézmény szintjén fejti ki hatását. Ahogy az öncenzúra a sajtó esetében is a szerkesztőségek működését, a felelősségi viszonyokat, az intézményi döntések és körülöttük kibontakozó belső konfliktusok tárgyát, súlyát, irányultságát változtatja meg, úgy a meggyőződések és vélemények formálására, megélésére, terjesztésére rendeltetett más intézményekben is hasonló utakon mérgezi a meggyőződés és vélemény szabad formálását, kinyilvánítását.
A bevett egyházaknak ezért korlátokat szab a menekültellenes népszavazással kapcsolatos álláspontjuk szabad kialakításában és hirdetésében, hogy ők a kormány kegyelméből egyházak. Ezzel párhuzamosan a jogfosztott egyházak pedig kétszeresen nehéz helyzetben vannak, hiszen kegyvesztett státuszuk mellett közéleti álláspontjuk kialakításában is – önhibájukon kívül – nehezebb hiteles álláspontot képviselniük a jogfosztás miatt érzett, a kormányzattal szembeni neheztelésük miatt.
A menekültellenes népszavazás ma Magyarország egyik legfontosabb közéleti kérdése, amely a TASZ meggyőződése szerint alapvető erkölcsi kérdéseket feszeget. A feltett kérdés népszavazásra bocsátásaés a kormány gyűlöletkeltő kampánya álláspontunk szerint az egyenlő emberi méltósággal összeegyeztethetetlen. Ez utóbbi olyan alapvető érték, amelyet az alkotmányosság hívei feltétlenül osztanak, de nem feltétlenül csak ők. Egy olyan országban, ahol az egyház szabad, ez a népszavazás bizonyára számos különböző, de egyaránt valamilyen hitbeli meggyőződésen alapuló válaszra sarkallta volna az egyházakat. Minden bizonnyal számos egyház tenné le voksát a NEM mellett – és támogatná ezzel a kormány menekültellenes politikáját – egy olyan országban is, ahol nem sérül az egyházak szabadsága.
De egy olyan Magyarországon, ahol szabad az egyház, minden bizonnyal szép számmal akadnának olyan egyházközösségek és egyházi méltóságok is, akik az alkotmányosság elveitől független hitbeli meggyőződésük támaszán is arra buzdítanák híveiket, amire mi a választópolgárokat: utasítsák el a népszavazás embertelen üzenetét, és szavazzanak érvénytelenül. Ahol a lelkiismeret sok-sok hangjának egyikeként a lelkiismeretnek ez a hangja nem vagy csak elvétve szólal meg, ott van okunk kételkedni az egyház szabadságában.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.