Szerző: KMÉRCE
2016.10.13.
- A Roma Pride egyik célja, hogy szembemenjen azzal a negatív képpel, amely minden csatornából, médiából ömlik a romákra. A minap egy interjúban azt mondtad, hogy ez a mechanizmus azt is eredményezi, hogy nagyon sok roma is „érdekesen viszonyul a saját identitásához”. Mit jelent ez?
- A negatív előítéleteket a legtöbb cigány a többiekre vonatkoztatva igaznak tartja, önmagára nézve nem. Én ezen nem is csodálkozom, hiszen a romák ugyanannak a médiának fogyasztói, mint a többségi társadalom. Ez a negatív roma kép a többségi társadalom által konstruált kép, az nem a romák valódi véleménye, és persze azok, akik az előítéleteket közvetítő média fogyasztói, hajlamosak elhinni ezeket a negatív általánosításokat. Épp ezért van szükség a Roma Büszkeség Napjára, amely képes a romák történelmi, kulturális és társadalmi és kulturális értékeit felmutatni, kifelé és befelé is.
- Ugyanebben az interjúban azt is mondtad, hogy a legfőbb ellenségünk a társadalmi közöny. Azt gondolod, hogy ha azt szeretnénk, hogy szolidárisak legyenek velünk, nekünk is fontos kiállni mások jogaiért, romaként például a nőket érő erőszak, a melegekkel vagy a zsidó emberekkel szembeni gyűlölet ellen, a hajléktalanok jogaiért…
- A mai magyar társadalom egyik legsúlyosabb, drámai problémája, hogy mindent eltűr, ami a széles tömegeket alkotó részcsoportok kárára történik, például a hatalom részéről. Ez a társadalom eltűrte, amikor a rokkantakat megfosztották a jogaiktól; eltűrte, amikor elkobozták a magánnyugdíjpénztárakat; eltűrte, amikor az oktatásban romaellenes intézkedéseket hoztak. Eltűrt mindent, és az egyetlen, valódi felháborodás akkor volt, amikor a középosztály zsebét is érintő internetadó ellen kimentek vagy ötvenezren. Semmilyen más alkalmat nem tudok megjelölni. De eltűri a társadalom a közmunkások jogfosztását, bármit… És pontosan azért, mert nincs szolidaritás, amely azt mondaná, hogy a te problémád az én problémám is.
- Hogyan lehetne szerinted erősíteni ezt a szolidaritást?
- Szerintem csak gyakorlati együttműködésekkel, és a különféle területeken az átjárhatóság megteremtésével. Az úgy nem megy, hogy a többség csak önmagával szolidáris, vagy csak akkor, ha részproblémákról van szó, de például jobb- és baloldal is eltűri a romákra vonatkozó negatív társadalmi előítéleteket. Ezerszer hallottam már baloldali gondolkodókat is úgy beszélni, hogy „fúj, a Jobbik, én nem vagyok cigányellenes, de…” és a „de” után mindig egy cigányellenes tétel következik...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.