Szerző: B1blog
2016.10.06.
Nem kell sok idő, hogy a kormány összekapcsolja a brüsszeli pénzek – lehetséges - elapadását a nagy nemzeti egység létrejöttével. Könnyebb így (félre)magyarázni a bizonyítványt, hisz a valóságban nem a népszavazás, hanem
a nagyipari tolvajlás miatt csapnának az enyves kezekre.
Erős fegyver, éles kard, meg hasonló blődségek - egyebek mellett így nevezte a kedves vezető a csak politikailag érvényes népszavazást. Kell is a muníció, mert ha akár csak egy rövid pillanatra is úgy tűnik, hogy állunk éppen harcban a világ egy nagyobb részével, az emberek talán azon kezdenek gondolkozni, milyen szívességeket lehet kérni egy minisztertől némi helikoptereztetés után - vagy előtt. Úgyhogy még mindig kifizetődőbb a háborús retorika, már persze szigorúan belföldi használatra. Merkellel meg négyszemközt is le lehet pacsizni.
De ha nekünk kardunk van, a gaz ellennek biztos három buzogánya, sőt, talán tankjai is. Amiket nem szégyell ám ádázul bevetni ellenünk.
Na most, még azt tudjuk az ellenségről, hogy arra sincs neki bátorsága, hogy szemtől szembe álljon ki ellenünk. Az ármány az ő terepe, a gáncs és a cselvetés. (Hogy miért, azt persze felfogni sem tudjuk. Hisz ha akkora az ő túlereje, miért nem próbál minket simán eltiporni. Persze, mert tudja, hogy nálunk az igazság, és ha Viktor velünk, ki ellenünk?)
Aki kritizál vagy bírál, az bizonyosan ellenség, vagy az ellenség fizetett ügynöke.
Egy honkupec. Igazi kritika elképzelhetetlen, hisz kedves vezető, valamint rokonai, barátai és üzletfelei genetikailag képtelenek hibázni. Egyszerűen rárontanak a jóra és soha többé nem engedik. Egyé válik az velük.
Na, ilyen hangulatban már könnyű lesz helyre tenni Brüsszelt, ha netalán azt találja mondani - előre szólunk, most jön a gáncs és ármány -, hogy az uniós pénzek elosztását felügyelő rendszer, amely épp Lázár János minisztériuma alá lett bekaszlizva, esetleg nem nagyon független. Vagy csak annyira, mint Polt Péter és Matolcsy György. De hát mindannyian Orbán köpönyegéből bújtunk elő, nem? Nem...
a nagyipari tolvajlás miatt csapnának az enyves kezekre.
Erős fegyver, éles kard, meg hasonló blődségek - egyebek mellett így nevezte a kedves vezető a csak politikailag érvényes népszavazást. Kell is a muníció, mert ha akár csak egy rövid pillanatra is úgy tűnik, hogy állunk éppen harcban a világ egy nagyobb részével, az emberek talán azon kezdenek gondolkozni, milyen szívességeket lehet kérni egy minisztertől némi helikoptereztetés után - vagy előtt. Úgyhogy még mindig kifizetődőbb a háborús retorika, már persze szigorúan belföldi használatra. Merkellel meg négyszemközt is le lehet pacsizni.
De ha nekünk kardunk van, a gaz ellennek biztos három buzogánya, sőt, talán tankjai is. Amiket nem szégyell ám ádázul bevetni ellenünk.
Na most, még azt tudjuk az ellenségről, hogy arra sincs neki bátorsága, hogy szemtől szembe álljon ki ellenünk. Az ármány az ő terepe, a gáncs és a cselvetés. (Hogy miért, azt persze felfogni sem tudjuk. Hisz ha akkora az ő túlereje, miért nem próbál minket simán eltiporni. Persze, mert tudja, hogy nálunk az igazság, és ha Viktor velünk, ki ellenünk?)
Aki kritizál vagy bírál, az bizonyosan ellenség, vagy az ellenség fizetett ügynöke.
Egy honkupec. Igazi kritika elképzelhetetlen, hisz kedves vezető, valamint rokonai, barátai és üzletfelei genetikailag képtelenek hibázni. Egyszerűen rárontanak a jóra és soha többé nem engedik. Egyé válik az velük.
Na, ilyen hangulatban már könnyű lesz helyre tenni Brüsszelt, ha netalán azt találja mondani - előre szólunk, most jön a gáncs és ármány -, hogy az uniós pénzek elosztását felügyelő rendszer, amely épp Lázár János minisztériuma alá lett bekaszlizva, esetleg nem nagyon független. Vagy csak annyira, mint Polt Péter és Matolcsy György. De hát mindannyian Orbán köpönyegéből bújtunk elő, nem? Nem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.