ARRA A "KULTÚRÁRA" BÜSZKE AZ ÉN HAZÁM, HOGY AZ ÚRI ZSIVÁNYOK BÜNTETLENÜL ELLOPHATJÁK A LEGELESETTEBBEK SEGÍTÉSÉRE ÉRKEZŐ ÉRKEZŐ EU-S MILLIÁRDOKAT?

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG - VENDÉG
Szerző: H. Andrea
2016.10.15.

„Életmese – egy képzeletbeli ESZOSZ károsult monológja” /harmadik rész/

(Előzmények ITT és ITT.)
Mottó:

„Aki szegény, az a legszegényebb,
Fázósságát odadja a télnek,
Melegét meg odadja a nyárnak,
Üres kedvét a puszta határnak.” 
/József Attila/

Ott hagytuk abba, hogy lógó orral hazakullogtunk a fővárosból a barátaimmal, dolgunk végezetlenül. Mi kisemberek megismerhettük egy lelketlen, érzéketlen hatalom igazi arcát. Hogy mit tettünk utána? Nem adtuk fel, tovább próbálkoztunk. Írtunk többször tudja annak a lézeres miniszternek, aki hetente osztogatja az okosságot. Hogy mit válaszolt? Ha szokta látni a heti magánszámát, akkor kitalálhatja maga is. Csak ott az újságírókat szórakoztatja, itt viszont mintegy 3000 család életéről van szó. Nesze semmi, fogd meg jól, lényegében ilyenekkel vigasztalt bennünket. Mindig hozzátette persze, a kormánynak fontos, hogy helyzetünk mielőbb rendeződjön. Mi ezt nem így érzékeljük, de hát nem is Audiból látjuk a világot. Hallotta egyébként, hogy a miniszter úr mennyit autózik el egy évben? Mit gondol, hány éhező gyerek lakhatna jól abból a pénzből?

Próbáltuk a szövetkezet vezetőivel is felvenni a kapcsolatot. Sikertelenül. Kámforrá váltak, valószínűleg a lenyúlt milliókból éppen valahol a hasukat süttették, vagy teniszversenyen élték az uborka fára a mi hátunkon felkapaszkodott milliomosok életét. Hiszen ahogyan kiderült, lényegében egy baráti társaság – jó politikai kapcsolatokkal – foghatott össze, hogy amit lehet, lenyúljanak az EU-s pénzekből. Tudja, kizártnak tartom, hogy ehhez nem volt hátszelük. Egyedül, a 150 pályázó közül – véletlenül – éppen ők nyertek? De miért minket, nyomorban élőket használtak fel, önző céljaikhoz? Van ezeknek az embereknek lelkiismeretük?

ITT OLVASHATÓ