A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HÜLYÉNEK NÉZ MINKET

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: BF
2016.10.10.

Szeptember végén jelent meg a WEF (World Economic Forum) éves versenyképességi jelentése, a Versenyképességi riport (The Global Competitiveness Report). Magyarország helyezése, akár csak tavaly, tavalyelőtt és általában az Orbán-kormány alatt mindig, ismét romlott. Sikerült a 63. helyről a 69. helyre kapaszkodnunk. Ez önmagában szomorú. Viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium reagált is erre a „hírre”, az pedig szégyenletes. Ugyanis kevés szégyenteljesebb dolog van annál, mint amikor az embert komplett idiótának nézik azok, akiket ő tart el.

A minisztérium közleményében gyakorlatilag lesöpri a WEF versenyképességi értékelését azzal, hogy a versenyképesség nem is azt jelenti, amit és ahogy a tanulmány mér. A minisztérium szerint a versenyképesség, idézem:  az, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben bővül, növekszik-e a foglalkoztatottság, egyensúlyban van-e az államháztartás, csökken-e az államadósság.
Akkor most egyértelmű, és talán kioktató is leszek: nem, nem azt jelenti. Tesék leülni, egyes!

A versenyképesség egy roppant komplex fogalom, amelynek része a makrogazdaság jellemzők alakulása is (a tanulmányban ez a rész a macroeconomic enviroment cím alatt futó összetevő), de bizony a versenyképesség része az állam működése, az infrastruktúra állapota, az egészségügy és az oktatás teljesítménye is, sőt, még a korrupciós állapot is.

Hogy miért? Mert (nagyon-nagyon leegyszerűsítve) a versenyképesség arról szól, hogy hol mennyire jó - érdemes, kifizetődő - befektetni, üzletet kötni, gazdasági tevékenységet végezni.

És sajnos az a helyzet, hogy ha rossz az egészségügyi ellátás és a munkások emiatt lassabban gyógyulnak, akkor nem lesz az olyan jó. Meg akkor sem, ha a béka feneke alá küldjük az oktatási rendszerünket, és mindent (hússzor) el kell magyarázni a munkásoknak, mert az alkalmazott nem tud önálló döntéseket hozni (hiszen nem erre neveli a rendszer) – a hiányzó szaktudásról nem is beszélve. Meg akkor sem olyan jó üzletet „csinálni”, ha lépten-nyomon vesztegetni kell, állandóan változó jogszabályok dzsungelében előre törni és alkalmazkodni, hogy például akkor most zárva kell lennünk vasárnap, és most meg megint lehet nyitva lenni, bocsika…

ITT OLVASHATÓ