Szerző: Misetics Bálint
2016.06.23.
Ennek első lépéseként az állampárti propaganda és a kollaboráns ál-érdekvédő Lungo Drom azzal ijesztgeti a roma magyarokat, hogy a menekültek miatt fognak majd csökkenni a segélyek, miközben a tartós munkanélküliek számára (természetesen etnikai hovatartozástól függetlenül) hozzáférhető pénzbeli juttatások összege évek óta csökken. A hazánkba érkező menekültektől teljesen függetlenül – szoros összefüggésben viszont a magyarországi társadalompolitikában 2008 óta tartó, és a 2010-es kormányváltás óta még szélsőségesebbé vált szegényellenes fordulattal.
A gátlástalanság és szolgalelkűség újabb fölháborító megnyilvánulásaként az állampárt csepeli propagandistái pedig azzal riogattak a napokban, hogy az önkormányzati lakások bérlőit „uniós kvóta alapján” az utcára tehetik, és helyükre „illegális határátlépőket költöztethetnek”. Az igazság ezzel szemben az, hogy az „uniós kvótának” semmi köze az önkormányzati lakások bérlőinek a kilakoltatásához, az önkormányzatok viszont egyre gyakrabban tesznek utcára rászoruló családokat, elsősorban hátralékok miatt.
A kilakoltatások száma az önkormányzati lakásszektorban (a 2010-es választási év kivételével…) töretlenül emelkedett az elmúlt másfél évtizedben, az utóbbi években pedig (amikor is a Fidesz adta a települési önkormányzatok vezetőinek a legnagyobb részét) korábban soha nem látott magasságba ért el. Tavaly mintegy két és félszer annyi kilakoltatást hajtottak végre az önkormányzati lakásokból, mint a kétezres évek elején. Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy ugyanebben az időszakban az önkormányzati lakásállomány a harmadával csökkent, akkor azt látjuk, hogy az önkormányzatok tavaly arányosan három és félszer olyan gyakran éltek a kilakoltatás eszközével, mint másfél évtizeddel ezelőtt.
A kilakoltatások terjedéséhez minden bizonnyal az is hozzájárult (és ez sem a brüsszeli bürokraták vagy a menekültek felelőssége), hogy a Fidesz jelentősen szigorította a lakásvesztés és a kilakoltatás megelőzésére szolgáló szociálpolitikai ellátás, az adósságcsökkentési támogatás feltételeit. Ennek következtében a támogatáshoz hozzáférő háztartások száma a felére csökkent. 2011-ben még 20 ezer súlyosan eladósodott háztartás kapott az önrész-befizetésével arányos, az adósságcsökkentési tanácsadásban való részvételhez és a törlesztőrészletek rendszeres fizetéséhez kötött támogatást, 2014-ben már csak 9 ezer, és a támogatás átlagos összege is a korábbi felére csökkent...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.