Vendégszerző: Szánthó K.
2016.09.01.
Kevéssé ismert tény, hogy a Perzsa-öböl térségében itt fedeztek fel először kőolajat 1931-ben, hamarabb, mint Szaud-Arábiában. A Bahrain (Awali néven is ismert) egyetlen szénhidrogénmező több, mint nyolcvan éve termel kőolajat, jelenleg is összesen 124,6 millió hordó nyersolaj vár itt még kitermelésre. (A hordó az olajiparban általánosan használt térfogat mértékegység, átlagos olajfajsúly mellett 0,136 tonna súlynak felel meg.)
A szóban forgó híradásokban említett energiaügyi miniszter a Trade Arabia szakmai portálon is megjelent, eredetileg a Gulf Daily News-nak adott májusi nyilatkozata szerint azonban országa olajkészlete jóval több, 618 millió hordó. Nem tette azonban hozzá, amit pedig szerintünk szükséges lett volna tisztázni. Azt tudniillik, hogy ez a mennyiség az összes, a már bizonyítottan ismert plusz, a még csak tudományos és technikai meggondolás alapján valószínűnek tekintett, továbbá az ugyanilyen alapon feltételezett kőolaj teljes mennyiségét jelentheti.
Valójában viszont ebből mindössze a 124,6 millió hordó a bizonyítottnak tekintett készlet, aminek elhelyezkedését pontosan lehet ismerni és a jelenleg meglevő termelő kutakkal, mezőbeli eszközökkel, az alkalmazott technológiával, olajár előrejelzést figyelembe véve gazdaságosan kitermelhető. Az összes többi, közel 500 millió hordó mennyiségnek egyáltalán a megléte, ennek kitermelhetősége számtalan bizonytalansággal és feltételezéssel terhelt. (A mennyiség érzékeltetésére tegyük hozzá, hogy nagyságrendileg ilyen mennyiségű Románia összes bizonyított kőolajkészlete, természetesen jóval nagyobb számú olajmezőben.) Sajnos, a gázkészleteket illetően már jóval nehezebben magyarázható, hogy nyilvánvalóan irreális adatot közölt ugyanebben az interjúban az energiaügyi miniszter.
Lehet találgatni, bár nem érdemes, hogy a miniszter nyilatkozata összefüggött-e azzal, hogy egy hónappal később új, nem energiaipari, hanem olajipari minisztere lett az országnak. Az azonban tény, hogy ahol a szénhidrogéniparnak ilyen nemzetgazdasági súlya van, ott a számokkal is körültekintően kell bánni. Megtörtént ugyanis már két alkalommal (1987-ben és 2000-ben), hogy a bahreini bizonyított olajkészleteket az állami nyilvántartásban le kellett felezni, szakkifejezéssel „leírni” és ez távolról sem számszaki mutatvány csupán.
Jelenleg a Bahrain (Awali) mezőből 49 000 hordó/nap olajat termel a több, mint 700 termelőkút. A fénykorán már 1970-ben túljutott termelő mezőben a kőolaj 16, egymástól elkülönült mészkő rétegben helyezkedik el és az egyes szintek kőolaja eltérő minőségű is. A kitermelés fenntartása csak egyre költségesebb un. kihozatal-növelő technológiák alkalmazásával, pl. gázbesajtolással, további fúrások mélyítésével történik. Mindezen műszaki erőfeszítések mellett is a mező termelése már régen leszálló ágban van, mindössze a folyamat sebessége mérsékelhető.
Az ország ismert és bizonyított földgázkészlete jelentősnek mondható, 92 milliárd m3. A földgázzal kapcsolatos műveleteket nagyban támogatja az Awali mezővel szomszédos nagyméretű Khuff gáztároló, ami részben a Bahrain mező gázbesajtolására, részben egyéb energetikai célú felhasználásra biztosít földgázt.
Az Olaj- és Gázipari Hatóság éves jelentése szerint a Bahrain mezőből 2011-ben 15,5 millió hordó, a szaud-arábiai területen levő, de közösen termelt Abu Saafa mezőből 53,9 millió hordó nyersolajt termeltek ki. A hazai és saját jogon kitermelt olajhoz importáltak még Szaud-Arábiából további 79 millió hordó nyersolajat. De miért szükséges ez?
Az import oka a meglevő finomítói kapacitás kihasználása és feldolgozott termékek exportjának folyamatos biztosítása. 1937-ben, a térségben ugyancsak elsőként létesített sitrahi finomító – többszörös felújítás és technológiai modernizáció után – jelenleg 260 000 hordó per nap kapacitással rendelkezik. (A csúcskapacitás az amerikai Bechtel cég legutóbb végrehajtott fejlesztése nyomán elérheti a 300 000 hordó/nap szintet.) Az itt feldolgozott olaj 80 %-a szaud-arábiai, a finomítóba szállított nyersolajnak csak mintegy hatoda származik a hazai termelésből. Ez a finomító nagyon jelentősen hozzájárul az ország bevételének növeléséhez, a finomított termékek exportjával.
A bahreini olaj- és gáztermelés erős állami kontroll alatt történik, a közös vállalatok, holding típusú irányítási rendszerek teljes mértékben állami szabályozás szerint működnek. Alapvetően minden kutatási és termelési engedély termelés-megosztási típusú szerződés, ami egy első látásra bonyolult bevétel megosztási rendszer, azonban távolról sem egyedülálló, nagyon sok országban szerkezetét tekintve ez a rendszer működik. Nincs túl széles spektruma a beférkőzési lehetőségeknek a kitermelési szektorba, bár elképzelhető, hogy technológiai transzferrel kombinált szerviz tevékenység fogadókészségre találhat. De a részvétel kidolgozása és megvalósítása nem látszik királyi útnak, nagyon komoly befektetési szándék mellett sem.
Marad hát a szénhidrogén kutatásban történő részvétel lehetősége egy külföldi szakmai befektetőnek. A szárazföldön – lássuk be – ilyen kis ország területén nyolcvanévnyi olajipari kutatást követően vízszintesen már nem sok reális perspektíva maradt. A mélyebb szintek kutatásának lehetőségét és a későbbi kitermelési jogot pedig már amerikai és kanadai cégek évekkel ezelőtt megszerezték a Bahrein mező térségében...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.