KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2016.09.25.
...Ennek a drámai hangvételű, moralizáló cikknek a homlokteréből rejtélyes módon kimaradt az a minapi hír (amiről egy árva szót nem találtam a PestiSrácok nevű oldalon máshol se), miszerint egy felbőszült, MKKP-plakátokat bűncselekmény formájában tépkedő szentendrei taxis sűrű zsidózás és kurvaanyázás kíséretében tenyérrel megütötte a kétfarkúak passzivistáját, aki a jól irányzott nyaklevestől földre került. A bűne nemcsak az volt, hogy kihelyezte a kutyapárt plakátjait, de figyelmeztette is a dühös mélymagyart, hogy bűncselekményt követ el.
Ez már csak azért is a szóra érdemes történések kategóriájába sorolandó, mert a magyar kormány migránsellenes gyűlöletkampányának egyik érve éppen az, hogy megvédjük a gyerekeinket, unokáinkat, a felnövekvő generációt a mindenféle hordák erőszakos cselekedeteitől. Akkor hogy a büdös pics*ban van az, hogy a kormányfelszopó média szó nélkül elmegy amellett, hogy bennszülött honvédők bántalmaznak tizenéves fiatalokat? Vagyis ha a kormány seggéből ki nem látszó média aggódik azért, hogy a nem létező migránsok kárt tesznek az ország ifjúságában, miért nem háborodnak fel őszintén azon, hogy magyar emberek magyar fiatalokat bántalmaznak? A kormány seggéből ki nem látszó média miért nem tiltakozik kézzel és lábbal azért, hogy magyar emberek bűncselekményt követnek el? Közmunkásokkal kötelező módon plakátokat tépetni rendben van? Hogy idősődő taxisok tizenéves fiatalokat bántalmaznak az is rendben van? Csak az nincs rendben, hogy tizenéves fiatalok plakátokat ragasztanak önkéntes alapon, mi?
Kettő: a kormány sorsdöntő, nemzeti ügynek kikiáltott népszavazását lehet sorsdöntőnek és nemzeti ügynek kikiáltani, attól ennek az országnak egy része simán gondolhatja úgy (és szerencsére úgy is gondolja), hogy az egész akció csupán egy szemfényvesztő megtévesztés, uszítás, és kurva sokba kerülő gyűlölethadjárat. Aminek semmilyen érdemi, jogi következménye nincs. És amit ráadásul nem a PestiSrácok és a Fidesz rajongói finanszíroznak, hanem egy egész ország. Ha akarja, ha nem.
Mert három: attól függetlenül, hogy mit hisz el Mancika, Gizike, vagy Angéla, azt a 30 millió forintot magyar állampolgárok dobták össze úgy, hogy senki, de még Soros György sem szorított pisztolyt a halántékukhoz. Ez a különbség az adófizetők megkérdezésének fontosságára hivatkozva az adófizetők megkérdezése nélkül ablakon kidobott 10 milliárd forint és az önkéntesség között. A Kétfarkú Kutyapárt költései nyilvánosak, elérhetőek, bárki számára hozzáférhetőek. Ugyanezt nem lehet elmondani azokról az egyébként közérdekű adatokról, amelyek a kormány költéseire vonatkoznak, és amiket az esetek 150%-ában kizárólag pereskedés útján lehet megszerezni. Vagy úgy sem.
Négy: mekkora impertinencia szükségeltetik ahhoz, hogy a barnanyelvű újságírás felkent lovagjai és lovaginái a jótékony célra, súlyos betegségben szenvedő gyermekek tucatjainak gyógyíttatására adományokat gyűjtő, hasznos civil szervezeteket a szájára vegye? Olyan körülmények között, hogy ebben az országban a karitatív tevékenységeket folytató szervezetek (a Dóri Ház, az Igazgyöngy Alapítvány, a Krisna tudatú hívők, vagy az Iványi-féle egyház csak néhány példa, a sor végtelen) egyáltalán nem a jó magyar állam jóvoltából vannak életben, nem azért működnek és tudnak segíteni, mert a kormány mindent megtesz a támogatásukért és Mészáros Lölönek ad kevesebbet, hanem mert valószínűleg ugyanazok a civilek nyúlnak a zsebükbe, akik a kutyapárt kampányára is összedobták a pénzt. Mekkora aljasság kell ahhoz, hogy az a kormányfelszopó média, amelyik minden adandó alkalommal lelkesen áll bele ezeknek a civil szervezeteknek a besározásába, lejáratásába, amely soha nem teszi szóvá, hogy ezek valójában a kormány helyett látnak el embert próbáló feladatokat, most a kutyapárttal szemben használja őket paravánként?
Öt: a tizenéves, szinte még gyermek fiatalok lelki és szellemi épsége miatt aggódó újságírók aggodalmát fékezetten osztom. Már csak azt kellene megérteni valahogy, miért nem emeltek szót az ellen, hogy óvodás kisgyerekeknek (nem tizenéveseknek) kellett kötelező módon versben kormányablakot dicsőíteniük; hogy iskolásoknak esőben kellett ázniuk, ameddig az emberminiszter az ernyő alatt megtartotta nagyívű beszédét; hogy szinte a mindennapok velejárója, hogy a magyar kormány propaganda-eseményein 4-5-6-7-8 éves gyerekek asszisztálnak biodíszlet gyanánt szalagok elvágásához, alapkövek letételéhez, lovasszobrok leleplezéséhez. A cikkben említett 14 évet betöltött (azaz nem kiskorúak), hanem fiatalkorúak, akikről a megbízható források azt mondták, hogy 13-15 évesek valójában szintén önkéntes alapon (!!!) vállalták a plakátragasztást. Ebbe nem kell belemagyarázni a nemzeti ügyet és a sorsdöntő agyfaszt. És ugye nem gondolta komolyan Mancika, hogy azzal járatja le a kutyapártot, hogy az összedobott pénzből esetleg szimbolikusan megfizeti a passzivistáit? Mert akkor mi lenne? Ebben az országban csak a seggnyalókat lehet megfizetni közpénzből, vagy mi van?
És végül hat: ha már sikerült megcélozni a bűzlő pöcegödör sötét mélyét és meg is érkezni oda, ha már a megfelelési kényszer és a dolgozzunk meg azért a pénzért igyekezete megint alárendelte a józan ész szempontjait az olcsó demagógiának, akkor jó lenne tudni, hogy 10 milliárdból hány lélegeztetőgépet lehetett volna venni és 30 millióból mennyit? Hány nehéz sorsú honfitársunkon lehetett volna segíteni 30 millióból? És 10 milliárdból?
Szerintem az van, hogy ez az olcsó lejáratási igyekezet annyira szánalmas, hogy lassan már nekem kell elnézést kérni, hogy ezekkel élek együtt. Szerintem sürgősen le kellene takarodni a Kétfarkú Kutya Pártról és a valódi bűncselekmények fölött szemet hunyó, ócska moralizálást is jó lenne befejezni. Akármennyi közpénzt is talicskáznak alátok, rohadtok minden irányból: szakmailag, erkölcsileg, emberileg. Szégyenfoltjai vagytok az újságírásnak. A haza meg majd rólatok is elmondja a véleményét, nyugi. Ha majd egyszer vége lesz ennek a háborús pszichózisnak.
ITT OLVASHATÓ
Tisztelt blog író, Molnár Bálint!
VálaszTörlésMegkérem, hogy a bejegyzésében látható fényképet távolítsa el. Mint a felvétel szerzője, sem én, sem a képen látható fotóalany nem adtuk a hozzájárulásunkat ahhoz, hogy az írásához felhasználja.
Ez a fénykép elsősorban a 24.hu online média cikkéhez készült és a szerzői jogok felett én rendelkezem, ezért figyelmeztetem, mihamarabb távolítsa el a fotót és jogtiszta forrásból vásárolt vagy saját fényképpel illusztrálja írásait a jövőben.
Üdvözlettel,
Pál Anna Viktória,
Fotóriporter, 24.hu
Kedves Pál Anna!
VálaszTörlésMegtudhatnám, hogy milyen jogon fotózta le a képemet? (Az élet szép. A szerzői jogok engem illetnek, ezt a képet a Drót nevű internetes honlap pályázatára küldtem, melyet továbbítottak a MKKP-nek! Ettől a jogtulajdonos, illetve az ötletgazda még én vagyok. Ön nem kérdezett meg engem! Mégis hogy gondolta, hogy lefotózza azt? Tisztelettel: Lévai Sándor