SOKKAL SZEGÉNYEBBEK VOLTAK, MINT MAGYARORSZÁG, DE MOSTANRA MINDENBEN SIMÁN LEKÖRÖZNEK

NÉPSZABADSÁG ONLINE
Szerző: Hargitai Miklós
2016.09.11.

A svédektől érdemes tanulni, és sokan tanulnának is: valójában az egész világ egy kicsit Svédország szeretne lenni, és a svéd szociális piacgazdaságba szerelmes. Nálunk például az összes párt választási programja – beleértve a Fideszét is – olyasmiket ígér, amiket a svédek rég megvalósítottak: egyszerű és emberbarát bürokráciát, mindenkinek egyenlő esélyeket nyújtó oktatási rendszert, átlátható és fékezett korrupciójú államműködést, jogegyenlőséget, mindenkin számon kérhető szabályokat, toleranciát, tiszta környezetet.

(„Alkotmányunk a rendszerváltoztatás céljaként fogalmazza meg a szociális piacgazdaság megvalósítását. Ezért a szociális biztonságot, az esélyek kiegyenlítését, az egymás iránti megbecsülést és szolidaritást közös alapértékeknek tekintjük" – idézet a legutóbbi Fidesz-programból.)

A skandináv jóléti állam alighanem az emberi társadalomfejlődés eddigi csúcsterméke, és most, hogy a fejlett világ éppen visszafelé jön az odavezető úton, nem is valószínű, hogy a belátható jövőben túl fogjuk haladni.

Hogy ebbe a modellbe hogy fér bele a másfél millió migráns – a malmői Rosengard zűrös arab zónáiban hetente ismétlődő robbantásokkal, meg az újabban elharapózott autógyújtogatásokkal –, az rejtély, de egyelőre belefér: igaz ugyan, hogy a Koppenhága és Malmö közötti hídon a tavalyi bevándorlási csúcs idején bevezetett határellenőrzést a svéd közvélemény megértéssel fogadta (annak ellenére, hogy a dán–svéd relációban évtizedekkel az EU-tagság előtt megszűntek a határok), ám az átlag svéd továbbra sem idegenellenes (sehol sincs például az idegent szinte sosem látó átlag magyarhoz képest), pedig egyre tisztábban látja, hogy az eleinte vendégmunkásként, hároméves tartózkodási engedéllyel hozott idegenekkel alaposan átverték, és ma már például a svéd szakszervezetek elég hangosan panaszolják, hogy a jövevények leszorítják a bérek meg  a szociális szolgáltatások színvonalát.

Viszont Orbán Viktort – aki szerint minden tisztességes magyar ember sikítva menekülne bármelyik migránsfertőzött nyugati városból – szívesen meghívnánk egy göteborgi sétára. Végighajóznánk vele a belvárost átszelő csatornán egy Paddan (béka) nevű teknő fedélzetén, elsuhanva a sziget mellett, ahol Skandinávia összes fafaja megtalálható, és meghallgatnánk, mit mesél a Svédországban született afgán származású idegenvezető a holland, német, angol és skót kereskedők által alapított és tervezett, részben németek által épített Göteborg múltjáról. Időben szólnánk, hogy húzza le a fejét a Hajvágó híd előtt, lehajolva egészen az ülések alá – alacsony építésű a hídszerkezet, nem véletlenül hívják így –, és megmutatnánk neki a vízparti kaszinót, amely a hasonló budapesti létesítményekkel szemben nem a svéd elit pénzmosodája, hanem az egyik legnagyobb göteborgi adófizető...

ITT OLVASHATÓ