Szerző: Gyarmathy Éva
2016.09.24.
„Egy gyorsan változó világban az egyetlen stratégia, amely garantáltan vesztes az, ha nem kockáztatunk”. (Mark Zuckerberg)Tehetség: kockázatok és mellékhatások
A fejlődésre és fejlesztésre irányuló jelentős természeti erő a tehetség. A változtatás a lényege. A filozófiája egyszerű és tiszta: „Nem érdekel, hogy lehetetlen.” Ettől lesz szokatlanul nagy erő. Nem azzal foglalkozik a tehetség, hogy meg lehet-e tenni valamit, hanem azzal, hogy miképpen lehet azt megtenni.
A változtatás, az új, a szokatlan utak kockázatosak. Minden tehetségjellemzőket tartalmazó értékelő listában ott is van, a jelző: kockázatvállaló.
Ha valaki ugyanazon az úton jár, amelyen mások, akkor ugyanoda fog jutni. A tehetség és fejlődése eltér a megszokottól. A csupán a külső elvárásoknak megfelelő kiválóak számára éppen a megfelelni akarásuk jelenthet akadályt az alkotó tehetséggé válásban, és ha ezt erősíti a környezet, csak az akadályt növeli.
Az új utak kockázattal járnak
A kíváncsiság felfedező viselkedés. William James már 1890-ben leírta, hogy a kíváncsiság egyik elsődleges ösztönünk. Az új ingerek iránti vonzódásnak adaptív értéke van – az új tárgyak, megoldások, helyzetek megismerése segítheti a túlélést.
Ugyanakkor az újdonságtól való félelemnek is adaptív ereje van – valami nem ismert dolog veszélyes, káros lehet. A kíváncsiság és a félelem között belső, antagonisztikus kapcsolat van, amelynek feloldása az egyén idegrendszeri állapotától, korábbi tapasztalataitól és környezetétől függ.
Ahogy nő a feszültség, és az arousal, az éberségi potenciál magassá válik, úgy indul be a szorongás drive, és ezután az újdonságok már nem érdekesek, hanem veszélyesek lesznek az agy számára.
Berlyne (1960) elmélete szerint az agyi jutalmazó és büntető központok játszanak szerepet abban, hogy a felfedezés vagy az elkerülés lesz-e meghatározó viselkedés.
Két típusa van a kíváncsiságnak, a diverzív és specifikus kíváncsiság.
A diverzív kíváncsiság az unalom elleni védekezés, az újdonságok keresése. Ha kevés az inger, és/vagy kicsi a feszültség, akkor a felfedezés indul be.
A specifikus kíváncsiság információszerzésre szolgál, csökkenti a bizonytalanságot, de ahhoz, hogy ez megtörténjék, először fel kell vállalni a megközelítés kockázatát, feszültségét.
Minthogy az újszerű ingerek kíváncsiságot és félelmet is kiválthatnak, a kíváncsiság és szorongás egyaránt megjelenik. Mindkettő újszerű, váratlan ingerre lép fel, de a kíváncsiság megközelítést, a félelem visszahúzódást vált ki. Ezek összeegyeztethetetlen viselkedések.
Erős ingerek inkább a visszahúzódást, gyenge ingerek inkább a megközelítést erősítik.
Minden veszéllyel fenyegetés, büntetés növeli a félelmet, a feszültséget, és ezzel csökkenti kíváncsiságot, a kockázatvállalást. Emiatt csökken az alkalmazkodás, és így a túlélés esélye.
A bizonytalan, a kockázatokat nem vállaló közegben a tehetség is csak bajnak van. A büntető, félelmeket gerjesztő helyzetekben ne is várjunk érdeklődést, vagy bármi újra való nyitottságot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.