Szerző: dobray
2016.09.24.
Amint megtudtam, hogy New York lesz a következő hónapokban a lakhelyem, természetesen addigi, a várossal kapcsolatos rendszertelen ismereteimet megpróbáltam rendszerezni. A magamfajta bölcsész ezt – valószínűleg hasonlatosan mindenki máshoz – kétféleképpen teszi: horizontálisan és vertikálisan, földrajzilag és történetileg.
A világ városait a neten többnyire népesség szerint viszonyítják egymáshoz, már ha méretről van szó; ami engem felettébb bosszant, mivel, bocsássák meg az égiek, engem a terület jobban érdekel. Persze egy város karakterét az adja meg, hogy kik lakják, kik alakítják, kik építették fel, így a helyi emberek is az érdeklődés középpontjában kell legyenek; ám tájékozódni territoriálisan tudok. Hogy felmérjem, merre hány lépés (szinte szó szerint), először viszonyítanom kell tudni az eddig megszokott távolságokhoz az újakat. New Yorkról többnyire a Brooklyn-híd környékéről, illetve a Rockefeller-központ tetejéről készült képek (lásd fent), amelyek elsőként felötlenek bennünk – na de én meglehetősen másik részén lakom a városnak.
Mindig érdekes az ismert képeket környezetükbe helyezve látni; az erdélyi kastélyokat például rendszerint úgy fotózzák, hogy az esetleges kiábrándító környezet ne látszódjék a képen – nagyon igaz ez Vajdahunyad várára és a fogarasi fejedelmi kastélyra.
Nyilván New Yorkban más a helyzet, de mégis érdekes összefüggéseiben látni a dolgokat – hogy a Brooklyn-híd mely városrészeket köti össze, hogy Belső-Manhattanből indul, stb. Meg általában csak annyit tudunk, hogy Brooklyn, Harlem és Bronx – gáz környékek. Pedig ez ilyen formán nem igaz. Fél pestnyi területekről beszélünk ugyanis. Valamint lehet, hogy van egy olyan képzetünk, hogy New York mellett még a mi szeretett Budapestünk is eltörpül, mármint területileg és lakosságilag is...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.