Szerző: PuPu
2016.09.
Azt hittem, a plakátművészet csúcsa az a plakát, melyen arra biztatták az állampolgárt, hogy üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!
Namármost a plakát tervezője nem adta meg az elérendő célt, nevezetesen, hogy mit is kellene megérteniük Brüsszeléknek, merthogy, ugye Brüsszelből egy van, míg a megértsék többekre utal, ami talán megállna Orbán esetében, aki minden normális emberi tapasztalata szerint hatökör, de Brüsszel még átvitt értelemben is egyetlen város, komoly nemzetközi jelentőséggel.
Namármost a brüsszeli polgármester a plakát kiragasztása óta töri a fejét, hogy mit is kezdhet ezzel a baromsággal, aztán a törekvését feladta, beletörődött, hogy nem érti meg, és abban reménykedett, hogy ezt azért túléli, mint ahogy ez valószínűleg így is lesz.
Az ország kékbe borult, mindenütt ebbe a baromságba botlott magyarember, és csak az Úr kímélte meg attól, hogy a fejét ne kezdje beleverni a plakátba, melynek gyászos következményei is lehettek volna, hiszen még a jelenlegi igen bánatos állapotánál is súlyosabb állapotba kerülhetett volna, ha a plakát véletlenül egy betonkerítésre kerül odacsinálásra.
Hogy a plakátok célközönsége egy kicsit fellélegezhessen, hogy nem neki kell személyesen elmagyarázni a brüsszeleknek a kitudjamit, hát kapott ismeretterjesztő plakátokat, melyeken a kormány megérdeklődött tőle egy csomó baromságot, feltételezve, hogy magyarember a tatárjárásból eredeztethető okokból mongolidióta (migráncsok!), ezért olyanokat kérdezett, hogy Tudta?
A migrációs válság óta naponta ezer szűz veszti el hamvassága virágát a migráncsok csúnyájának közbejöttével, véres erőszak áldozataként?
Miután így tisztázódott, hogy Európa szűzek nélkül maradt, felhorgadt a magyar férfiak büszkesége, hazamentek és jól megverték az asszonyt, - bezzeg amikor én tettem javaslatba az orális kényeztetést, akkor vonakodtál, hát vagyok én, egy szír-szar, hogy ellent mertél mondani?
Amikor a magyar migránsellenes plakátok száma meghaladta az utóbbi tíz évben Európába belépő migránsok számának kétszeresét, a kormány belehúzott.
Addigra eljutott az agyukig, hogy a néhai ellenfeleikről rájuk maradt kék szín tulajdonképpen nem is tetszik nekik, hiszen már csak a szabad madarak hiányoznak róla.
A tervezők megpróbálták a liberális madarakat konzervatív libákkal helyettesíteni, de a modellek sziszegve szembeszálltak a kísérlettel, arra való hivatkozással, hogy nem kívánnak gazdát cserélni.
Jó nekik a Ludas Matyi, és szeretnék még megérni, hogy lássák, amint Matyi háromszor veri vissza Döbrögi Orbán Viktoron az általa elkövetett bűnöket.
Így aztán, mikor célegyenesbe fordult a kampány, hát alapszínt váltottak, ami nem esett nehezükre, hiszen tudták, ma nemzetiszínű háttér előtt lehet a leghatékonyabban lopni, és a mi elitünk pragmatikus elit, mint tudjuk.
Így aztán a plakátok számát megkétszerezve nemzetiszínű alapon biztatják a népet, hogy ne kockáztasson, szavazzon nemmel.
Hogy ha igennel szavaz, abban mi a kockázat, arról nem esik szó, legfeljebb magyarembert nem nézik hülyébbnaz eddigieknél, de az is lehet, hogy a kockázat az, hogy Brüsszel ezt megérti, és kereshetünk már megint másik segget, megművelésre...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.