Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2016.09.16.
Elkaszálták Encsen a gyermekotthont – a helyi civilek és a Jobbik közösen érte el, hogy az amúgy fideszes városvezetés meghátráljon.
A probléma nem lokális, de jól mutatja, milyen lelkiállapotban van ma Magyarország.
Félünk, rettegünk. Attól is, amitől talán nem kellene.
Mi történt valójában?
Pályázati pénzből gyermekotthon létesült volna a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encsen. 48 normál nevelési igényű miskolci fiatal költözött volna az otthonba, akik a helyi iskolába jártak volna, a gyermekotthon a helyieknek 25-30 új munkahelyet teremtett volna, az építési telket pedig a település önkormányzata ingyen biztosította volna.
Volna, volna, volna.
Csakhogy az encsiek aláírásgyűjtésbe kezdtek, és végül a 7000 lakosú városban 1016-an írták alá a petíciót, így az önkormányzat meghátrált. Nem lesz gyermekotthon Encsen.
Az okokra természetesen már csak utólag, a nyilatkozatokból sem nehéz következtetni.
A sajtóhírekben a nevelőotthonba költöző 48 gyerekről legtöbbször a „problémás fiatalok” kifejezés olvasható. Szeles András polgármester szerint viszont nem helyes azt feltételezni, hogy a gyermekotthon egyenlő a bűnözéssel, sem a romakérdéssel. Máris szinte hallható az Encsen felhozott érvek indulata: idejönnek Miskolcról ezek a problémás, bűnöző cigánygyerekek, és fel fogják dúlni a békés város mindennapjait. A 7000 lakosú Encsre káoszt és rettegést hoz majd az a 48 gyerek.
Mielőtt azonban követ dobálnánk Encs embertelen polgáraira, álljunk meg egy pillanatra.
Emlékszünk még arra, mekkora felzúdulás volt Vámosszabadiban, amikor menekülttábort akartak létesíteni a határ menti városban? És Martonfán? És Kiskunhalason? És Körmenden? Igen, akkor már dübörgött a menekültkampány, és úton-útfélen az illegális bevándorlókkal riogatott mindenkit a kormány, így nem is csoda, hogy a városok, ahová legtöbbször megkérdezés nélkül, a lakosság tájékoztatása nélkül akartak befogadóállomásokat telepíteni, így reagáltak.
De néhány évvel ezelőtt Szilvásváradon is volt egy ehhez kísértetiesen hasonló, mégis alapvetően más helyzet: ott a helyi lakosok az ellen tiltakoztak, hogy a fogyatékkal élőknek lakóotthonokat létesítsenek. Akkor is volt aláírásgyűjtés, és egy hosszú, nehéz folyamat eredménye volt, hogy a helyi lakosok végül megbékéltek a lakóotthonokkal, és a lakókkal egyaránt.
A folyamat neve: érzékenyítés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.