MINISZTERELNÖKÖM MUNKAADÓI ÉRTÉKELÉSE

BENDERIK ELMÉLKEDIK BLOG
Szerző: Benderik
2016.09.30.

...Talán körvonalazódik, mire is gondolok.

Szóval az még nem feltétlen baj, ha egy miniszterelnök többet beszél a tévében, mint egy pék, tehenész vagy kólász. Az irodistáról nem is beszélve.
Az már azért keltsen gyanút bennünk, ha ezt túl gyakran teszi, és olyan üzeneteket megfogalmazva, amelyek nem nekem (nézőnek) szólnak. Mint ki fiához beszél, hogy menye is hallja. Ami már családon belül is suttyóság, de azok ott amatőrök, és szabadidejükben, nem az én pénzemen teszik, meg nem is jön ki házukból a fülembe.

Olyanokra gondolok, hogy "mondjuk meg a Világbanknak", "üzenjük Brüsszelnek" -- ezek persze csak kitalált példák, biztos Önök is találkoztak már hasonlókkal a saját tévéjükben / rádiójukban / plakátolvasó kereszteződésükben.
Mert ilyenkor mindig arra kell gondolnom, hogy van asztal-szék, telefon, e-mail, repülő, ha mondanivalója van, mondja meg. Már annak, akivel a gondja van. Mi több, ha tényleg meg is akarja oldani a baját, még beszélje is meg vele. Kérdezze meg, ezt most miért, javasoljon más megoldást, s ha kell, bocsátkozzon alkuba. Először barátian közeledve, aztán a reakciótól függőn lágyan vagy keményen, de mindig konstruktívan, a megoldásra törekedve. De oldja meg. És ha csak képtelen rá, akkor jöjjön hozzám.

Mert van persze olyan, mikor egy magas szintű -- pláne politikai -- vezetővel a partnerei olyan piszkos játszmát folytatnak, minek kivédéséhez a nyilvánosságot kell segítségül hívni. Vagy csak annyira hajlíthatatlanok, hogy láttatni kell a nyilvánossággal, hogy ő mit szeretne, és azok miben állnak ennek ellen. Mert lehet olyan helyzet, ahol a nyilvánossá tétel segít, mert a partnerek nyíltan már nem merik vállalni a zárt körben nekünk szegezett tervüket.
De az azért keltsen bennünk gyanút, ha miniszterelnökünk teljes uralkodása alatt folyton ilyen ügyekben él, s így láthatólag minden ügyét így intézi.
És különösen keltsen gyanút, ha a nem nekem szóló üzenetet maga a tényleges címzett is ugyanabból a plakátból / tévéből tudja meg, amiből én. Pláne ha még később, mert a magyarul írt plakátot neki még le is kell fordítsák.

Az ilyesmi arra utal, hogy olyan miniszterelnököt vettünk fel országos dolgaink irányítására, aki

• vagy alkalmatlan arra, hogy konfliktushelyzeteket kezeljen / tárgyaljon / megoldásukban részt vegyen,
• vagy szimplán jobban szereti a látványos operettjeleneteket a napi munkánál, mert előbbiben nagyobb a látványos sikerélmény, utóbbi meg unalmas, munkaigényes, és nem zúg a taps.

Ha még azt a mondást is ismerjük, hogy az igazán nagy dolgok terített asztalnál dőlnek el, még az is amatőrnek tűnik, ha megbízottunk akármilyen javaslatát ugyan partnereinek mondja el, de ezt egy csúcstalálkozón teszi. Előtte pedig csak megszellőzteti, hogy ott majd tesz egy javaslatot.

Mert egy csúcstalálkozón csupa elfoglalt drága ember* jön össze, így egy profi lehetőség szerint előre egyeztetett javaslatokkal megy egy ilyen helyre. Ha lehet, alacsonyabb szinten már elfogadott javaslattal, ha nem, csak részben kidolgozottal, ahol már csak pár kérdésben kell a drága embereknek dönteni. És mindenképpen keltsen bennünk gyanút, ha a mi megbízottunk olyan javaslatot tesz, amit a többiek nem csak hogy ott hallanak először, de meg is hökkennek rajta. Mert akkor esélyes, hogy megbízottunk még otthon se gondolta át / dolgozta ki saját embereivel.

Ide tartozik, hogy keltsen bennünk gyanút, ha megbízottunk túl sokszor sértődik meg látványosan. Az egy másik szakma -- a primadonnáé...

ITT OLVASHATÓ