KÖZELEG AZ IGAZSÁG ÓRÁJA SVÁJC ÉS AZ EU VISZONYÁBAN

ÁTLÁTSZÓ - PC BLOG
Szerző: pcblog
2016.09.16.

Egy brexit sosem jön megfelelő időben, de svájci szemszögből nézve ennél rosszabb időzítés nem létezik. A 2014-ben tartott svájci népszavazás 2017 februárjáig adott időt a az EU és Svájc közötti kétoldalú szerződések bevándorlást érintő újra tárgyalására, de a brit népszavazás eredménye felettébb kellemetlen helyzet elé állította Svájcot. Az alábbiakban vendégszerzőnk, KORDA CSABA rövid áttekintést nyújt arról, miként jutott az alpesi ország ebbe a helyzetbe és hogy a brit népszavazás hogyan befolyásolja sorsának alakulását.

Az EU és Svájc különleges viszonya

A második világháborút követően Svájc az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) mellett tette le a voksát, ez a szervezet azonban alulmaradt az EU elődjével, az Európai Gazdasági Közösséggel folytatott versengésben. Svájc ennek következtében 1972-től fokozatosan kétoldalú szerződések keretében közeledett az EU-hoz, aminek végpontját sokan egy jövőbeni csatlakozásban látták. Ez végül nem következett be, a svájci polgárok a csatlakozást 1992-ben emlékezetes népszavazáson utasították el. A fenyegető gazdasági elszigetelődést Svájc úgy előzte meg, hogy 1999-től számos kétoldalú szerződésben integrálta gazdaságát az EU közös piacába, míg politikai függetlenségét nagymértékben megtartotta.

Az EU és Svájc gazdasági kapcsolatait szabályozó kétoldalú szerződések alapmotívuma, hogy bármelyikük felmondása valamennyi kétoldalú szerződés automatikus megszűnését vonja maga után. Ezzel az EU azt kívánta biztosítani, hogy Svájc a későbbiekben ne mazsolázhasson a jogok és kötelezettségek között az aktuális érdekeinek függvényében. Így kapott Svájc szinte teljes hozzáférést a közös piachoz, míg a letelepedés és munkavállalás szabadságát legfeljebb 2014-ig jogosult volt korlátozni.

Ma Svájcban széles az egyetértés abban, hogy a kétoldalú szerződések képezték a svájci modell világviszonylatban is egyedülálló sikerének egyik döntő elemét, és egyben Svájc jövőbeni boldogulását is alapvetően befolyásolják. Tekintettel arra, hogy jelenleg Svájc exportjának 54%-a irányul az EU-ba és importjának 73%-a érkezik onnan, könnyen belátható, hogy Svájc elemi érdeke az EU közös piacához való feltétlen hozzáférés. Ezen túl a magas hozzáadott értéket produkáló svájci gazdaság alappillérét kepézik a magasan képzett külföldi munkavállalók, akik nélkül a svájci gazdaság működése ma már nem képzelhető el...

ITT OLVASHATÓ