KERESZT A LÉPCSŐN

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. Szüdi János
2016.09.20.

“Végigpásztázva az elmúlt 25 év listáit, felesleges volna tagadni, hogy minden kormány elsősorban vagy kizárólag a hozzá közel álló tudósokat, művészeket, újságírókat részesítette elismerésben. Nem vitás, hogy a baloldali-liberális kormányok jobban törekedtek … a szakmai szempontok figyelembe vételére, míg a jobboldali kabinetek … nyíltan saját klienseiket jutalmazták állami díjakkal. Összességében azonban nyilvánvaló, hogy a … díjaknak az odaítélésében teljesen összekeverednek a politikai és szakmai szempontok. .. Ami pedig az újságírók hatalom általi kitüntetését illeti, sokszorosan igazak G. B. Shaw szavai: „Kitüntetést visszaadni nem lehet. Úgy kell élni, hogy ne adjanak!” [Vásárhelyi Mária: Különvélemény lovagkeresztügyben, 168. Óra]”

Kereszt a lépcsőn

Látványos dolog a kitüntetést visszaküldeni, lerakni az Országház lépcsőjére, vízbe dobni, megtaposni. Látványos és esetleg hasznos is, ha valakinek lényeges, hogy rövidebb-hosszabb cikk, vagy néhány másodpercnyi híradókép jelenjen meg róla. Érdemes azonban e döntés meghozatalánál mérlegelni, hogy kitüntetés és kitüntetés között lényeges a különbség, attól függően, mikor kapta azt valaki. Persze, minden állami kitüntetést körülleng a gyanú árnyéka, hiszen az odaítélés előkészítésének egész folyamata az államapparátuson belül folyik, az odaítélésről politikusok döntenek, a díjazottak kiválasztásában, megítélésében nincs szerepe az érintett szakmának. Miután a kitüntetési listák nyilvánosak, megjelentek a Magyar Közlönyben, elérhetőek a jogtárban, bárki megnézheti, hogy az egyes kormányzati kurzusokban mennyire érvényesült a politikai hovatartozás, hányan kaptak kitüntetést azok közül, akik nem, vagy kevésbé voltak arra méltóak. Összevethetők a listák abból a szempontból is, melyik kormányzat idején kaptak több, vagy kaptak kevesebb állami elismerést a köztudottan másik oldalhoz tartozók. Igaz, ez az összevetés erősen szubjektív, de gondolkodásra késztető. Tény viszont, hogy az elmúlt huszonhat évben változtak a javaslattevők, az adományozók A lényeg mégis az, hogy 2011-ben megváltozott az ország alaptörvénye [kisbetűvel írva, mivel a jogrendszer alapját képező törvényre utal], benne az ország elnevezése. Megváltozott a kitüntetések odaítélésének törvényi alapja is. Így bátran kijelenthető, hogy a kitüntetettek akkor sem tartoznak egy csokorba, ha az eltérő időszakokban adományozott kitüntetések elnevezése azonos.

A köztársasági elnök szerepe

Az legmagasabb állami kitüntetéseket mindig a hivatalban lévő köztársasági elnök adományozza, a mindenkori miniszterelnök előterjesztése alapján. Nyilván a miniszterelnök személye meghatározó. Kézenfekvő kérdés: köteles-e teljesíteni a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatát? Az Alkotmány egykori rendelkezései nem voltak egyértelműek: a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket. Az adományozással kapcsolatos jogköre gyakorlásához azonban a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges. E szabály nyelvtani értelmezéséből az következne, hogy a köztársasági elnök szerepe formális, köteles teljesíteni a miniszterelnök kérését. A köztársaság elnöki jogkör valóságos tartalmának feltárása akkor vált aktuálissá, amikor a köztársasági elnök 2007-ben megtagadta annak a miniszterelnöki kérelemnek a teljesítését, amely egy korábbi miniszterelnök kitüntetéséről szólt. A köztársasági elnök indokolása szerint a „felterjesztett személy” nem méltó az állami kitüntetésre. A köztársasági elnök alkotmányértelmezésre benyújtott indítványa alapján, ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság kimondta: a köztársasági elnök nem jogosult ugyan olyan személy kitüntetésére, aki nem szerepel a miniszterelnök előterjesztésében, joga van viszont mérlegelni a megküldött miniszterelnöki előterjesztésben foglaltakat. “A köztársasági elnöknek az Alkotmányban meghatározott kitüntetés-adományozási hatásköre tartalmi, érdemi döntési jogot foglal magában, amely a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének érvényre juttatásán, illetve az alkotmányos értékrendet sértő előterjesztések elfogadásának megtagadásán keresztül fejeződik ki. A Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetési előterjesztés kapcsán a köztársasági elnök joga, hogy – indokai közlésével – az előterjesztést ne írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja. A kitüntetés-adományozás, illetve -viselés engedélyezésének megtagadása ebben az esetben a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének a védelmét szolgálja.”
A Fidesz az Alkotmánybíróságnak ezt a döntését elfogadhatónak tartotta. Ezért az Alaptörvény – amelyik szintén tartalmazza a köztársasági elnöknek azt a jogát, hogy törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományozzon, a miniszterelnöki ellenjegyzés mellett – kiegészült azzal a rendelkezéssel, miszerint a köztársasági elnök a miniszterelnöki előterjesztés teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené...

ITT OLVASHATÓ